„Friedrich Schiller” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Idézetek verseiből: Drámák |
→Drámáiból: bőv. |
||
203. sor:
'''KIRÁLY'''
Rajongó!
</poem>
=== Tell Vilmos ===
''(Fordította Vas István)''
<poem>
('''Tell monológja''', részlet)
Itt jön majd, itt, ezen a mélyuton.
Küssnacht felé más út nem is vezet.
Itt véghezviszem. Itt az alkalom.
Elrejt előle az a bodzacserje.
Elérheti nyilam onnan felülről
s a mélyut lassitja az üldözést.
Helytartó, készíts számadást az éggel!
El kell tünnöd immár, időd lejárt.
Én eddig ártatlanul éltem, íjam
csak az erdő vadjait vette célba
s nem fért el bennem gyilkos gondolat.
De te, békémből felriasztva engem,
jámbor észjárásom tejét kavargó
sárkányméreggé változtattad át
és hozzászoktattál a szörnyüséghez.
Ki megcélozta gyermeke fejét,
az ellenség szivét is eltalálja.
Szegény, ártatlan apróságokat
s hű hitvesemet meg kell védenem
dühödtől, helytartó! Mikor a húrt
megfeszítettem s kezem reszketett
s kényszeritettél ördögi kegyetlen
kéjjel, hogy célozzak fiam fejére,
s hozzád vergődve könyörögtem – akkor
magamban megfogadtam iszonyú
esküvel, melyet nem hallott, csak isten,
hogy legelső lövésem célja majd
a szived lesz. Szent adósság – le is
rovom, amit abban a pillanatban
pokoli kínjaim közt megfogadtam.
</poem>
|