„Borisz Leonyidovics Paszternak” változatai közötti eltérés
Új lap |
(Nincs különbség)
|
A lap 2011. augusztus 17., 19:36-kori változata
Borisz Leonyidovics Paszternak (Борис Леонидович Пастернак); (Moszkva, 1890. február 10. – Peregyelkino, 1960. május 30.) Nobel-díjas orosz költő, író, műfordító.
Versek
<poem>
Reggeli fagyok
Reggel; fagy s köd. A nap az égen: tűzoszlop, füst mögül ragyog. Én is, mint homályos fényképen, fölismerhetetlen vagyok.
(Fordította Illyés Gyula)
Fülledt éj
Jöttek, futtukban testet öltve, nagy ferde csöppek. Nedves ágak sápadt szelekkel csaptak össze. Megdermedtem. Rólam vitáztak.
Éreztem, ez a beszédes kert, ez a félelmes már: örök. Még most se vettek észre, embert, a bokrok és zsaluk mögött.
(Fordította Illyés Gyula)
Lelkem
Lelkem, mindent megsenyvedő, mi csak körödbe hat, elevenen kiszenvedő, szívek kriptája vagy.
(Fordította Illyés Gyula)
Nem lesz senki a házban
Nem lesz senki sem a házban, csak a szürke alkonyat. Csak a tág függöny-nyilásban dermedező téli nap.
Csak a pihe-kergetőzés, gyors, cikázó villogás. Csak a hó, csak a tetők, és körös-körül semmi más.
(Fordította Lator László)
<poem>