„Matematika” változatai közötti eltérés

A mátrixszámítás üres struktúra volt mindaddig, amíg Heisenberg fel nem fedezte a világnak azt a szegletét, amelyre ez az üres konstrukció pontosan ráillett. A fizika története hemzseg a hasonló példáktól. [...] Úgy tűnik nekünk, hogy az empirikus tudomány - a természet kapcsolatainak egyetemessége folytán - mindig csak »nem teljes, nem egzakt és nem megbízható« lehet, legalábbis a tiszta matematikával szembeálítva, amely »teljes, egzakt és megbízható«. Következésképp nem igaz az, hogy az a matematika, amelyet a világ megmagyarázására a fizika, illetve a kémia használ, túlságosan keveset mond erről a világról [...], ezért képtelen azt a kellő általánosságban tekinteni - ennek inkább az ellenkezője igaz. A matematika többet mond el (vagyis inkább igyekszik elmondani) világunkról, mint amennyit szabad volna neki elmondania. És napjainkban ez sok gondot okoz a tudománynak [...] Valamikor talán a mátrixszámítást is felváltja majd a kvantummechanikában egy másik, pontosabb áttekintést, jobb prognóziskészítést lehetővé tevő számítási mód. De akkor csak a mai kvantummechanikát tekintik majd elavultnak: a mátrixszámítás nem avul el. Mert csak az empirikus rendszerek veszítik el korszerűségüket - a matematikaiak soha. Ürességük a halhatatlanságukat jelenti.”

: {{aláír|[[Stanislaw Lem]] ''Summa technologiae''. Kossuth Kiadó; 1972; Radó György fordítása.}}

 

==== Hasznos és értelmes a matematika? ====