Wikidézet

„Anatole France” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: li:Anatole France
Fekist (vitalap | szerkesztései)
40 szerkesztés
a Elütések
59. sor:
* A nagy érzésekhez nem feltétlenül szükséges teljes megértés.
* A nagy szerelem kétségtelenül jó dolog: de a szép szerelem még jobb.
* A népek élete cakcsak nyomorúságok, bűnök és esztelenségek sorozata.
* A nő egy ügyesen megszerkesztett csapda: már akkor elejti áldozatát, amikor az szimatot fog.
* A szegény, aki semmire sem vágyik, birtokában van a legnagyobb kincsnek: magamagának. A gazdag, aki eped valami után, nyomorult rabszolga.
74. sor:
* A természet örökké közönyös, se nem siet, se nem késik.
* A történetírás nem tudomány, hanem művészet.
* A tudományban rejlik a felségjog, nem a népben. Az ostobaság akkor is ostobaság marad, ha 36 millió száj ismétli. A többségek többnyire nagy hajlamosságot tanúsítottak a szolgaságra. A gyengékben a gyengeség megsokszorozódik az egyének számával. A tömegek mindig tehetetlenek. Csakis akkor van némi erejük, amikor már-már éhenhalnakéhen halnak.
* A tudomány csalhatatlan, de a tudósok mindig tévednek.
* A tudomány haladása fölöslegessé teszi azokat a munkákat, melyek legjobban mozdították elő a tudomány haladását.
93. sor:
* Az akarat csalódás: az idézi elő, hogy nem ismerjük azokat az okokat, amelyek akarásra kényszerítenek bennünket.
* Az a lelki adottság, hogy mindenfajta élmény mély hatást vált ki belőlünk, a legérzelmesebb és legnemesebb természetű emberben is állhatatlanságot és amolyan csalárdságfélét szül. Nagy igazság az, hogy a leggyengédebb kapcsolatok nem a legmegbízhatóbbak.
* Az alsóbbrangúakalsóbb rangúak megvetése nagy versengési erőforrás és a hierarchia alapja.
* Az a megvetendő, aki, ha kell, nem tudja túltenni magát az általános szabályokon.
* Az arculat nemcsak az arcvonásokban rejlik. Vannak elmés kezek és fantáziatlanfantáziátlan kezek. Vannak képmutató térdek, önző könyökök, pökhendi vállak és jóságos hátak.
* Az ártatlanság többnyire szerencse, nempedignem pedig erény.
* Az ateisták, az Egyházra nézve, nem félelmetes ellenségek. Nem ellefeleiellenfelei. Nem állíthatnak fel más egyházat ellene, s nem is gondolnak ilyesmire. Még az egyházfők és egyházfejedelmek között is mindenkor akadtak ateisták, s többen közülük nagy szolgálatokat tettek a pápaságnak. Ellenben az, aki nem veti alá magát szigorúan az egyházi fegyelemnek, és akár csak egyetlen kérdésben is szakít a hagyománnyal; aki hittel hitet, az elfogadott tannal és az általános gyakorlattal más tant és más gyakorlatot állít szembe, az zavart okoz és veszedelemmel fenyeget, tehát kiirtandó.
* Az átlagember nem tud mit kezdeni az életével, mégis azt szeretné, ha örökké tartana.
* Az a világ sorjasora, hogy a gazdagok mindent olcsóbban vásárolnak, mint a szegények.
* Az az általános jótékonyság, hogy mindenki a maga munkájából, ne pedig a máséból éljen. A kölcsönösségen és a szolidaritáson kívül, minden hitvány, gyalázatos és terméketlen. Az igaz felebaráti szeretet, az mindenkinek a részvétele a termelésben, és a jövedelem egyenlő elosztása.
* Az ellenzékiség igen rossz iskolája a kormányzásnak, s az okos politikusok, akik ilyen módon törnek hatalomra, nagy gonddal ügyelnek arra, hogy amikor elérték céljukat, olyan elvek szerint kormányozzanak, amelyek homlokegyenest ellenkeznek korábbi elveikkel.
129. sor:
* Az összes szexuális aberráció közül a legrosszabb a szüzesség.
* Azt akarjuk, hogy szeressenek bennünket, s amikor szeretnek, akkor gyötörnek, vagy untatnak.
* Azt látjuk, hogy a nemesszívűnemes szívű vagy kiváló tehetségű embereket csaknem egytől egyig istentelenséggel vádolták, és hazájuk igazságszolgáltatása keményen lesújtott rájuk. S bátran mondhatjuk, hogy az az ember, akit legalább börtönbüntetésre nem ítéltek, csak középszerűen válik hazája díszére.
 
===B===
215. sor:
* Némelykor az a szép szerep, ha becsapottak vagyunk.
* Nincs érdektelen élet. A szakácsnőm naplója is érdekes lenne, ha ki tudná fejezni azt a homályos módot, ahogy az élet az ő primitív agyában jelentkezik.
* Nincsenek illúzióim az emberekről, s hogy ne gyűlöljem, megvetem őket. Gyengéden vetem meg. De ők korántsem hálásak nekem ezért. Azt akarják, hogy gyűlöljék őket. Megharagudnak, ha a legszelidebblegszelídebb, legkönyörületesebb, legnyájasabb és legemberségesebb érzést mutatjuk nekik, amit csak kelthetnek bennünk: a megvetést. Pedig a kölcsönös megvetés, az a békesség ezen a földön, s ha az emberek őszintén megvetnék egymást, nem ártanának többé egymásnak, és szeretetre méltó nyugalomban élnének.
* Nincs nagyobb dolog a világon a fájdalomnál.
 
223. sor:
 
===R===
* Ritka az olyan ember, aki a jövendőt merő kíváncsiságból, minden erkölcsi célzat vagy optimista szándék nélkül igyekezett kifürkészni
 
===S===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikiquote.org/wiki/Anatole_France”