„Örkény István” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor:
* Hiába sikerül egy vitás kérdést tisztázni, máris ott a következő talány.
* Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik.
* A gyávaság forrása, hogy az emberek nem tudják elképzelni a rossznál a
* Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig.
* A szegények egyetlen fényűzése a gőg.
* Egy kút csak felülről kap fényt. Az öregség, csak a múltból.
* A tekintély néha az erő jele, de lehet a csődé is, a semminek a takargatása.
* Sajnos én soha sem követtem el hibákat; életem téli álom volt, mert féltem a hidegtől.(Giza levele Idushoz, Macskajáték)
===Szakmai önérzet===
| |||