|
* Egy kislány azt kérdezte tőlem egyszer:
"Mondd, igazán is életekéltek azok a klasszikusok?" Amilyen naív, olyan tanulságos elszólás egy gyermek szájából. ...
*'''A két gipszfej'''
Miben állt akkor e két férfiú valódi jelentősége, akik üres gipszfejét a német polgár áhítattal telve rakja ki minden kirakatba? Éltek, méghozzá példaszerűen. Ebben állt egész ténykedésük.
* '''Panoramic ability'''
A ''maximák és reflexiók''ban mondja Goethe: "Panoramic ability" - ezzel rendelkezem egy angol kritikus szeritszerint, amiért hálás köszönet jár neki." Csakugyan: keresve sem találhatnánk találóbb elnevezést Goethe "faculté maitresse" -ére, legfőbb, leglényegesebb képességére. Igen, panorámalélek lakott benne, egy különleges szellemi szem, amely sztereoszkopikusan tudta látni a dolgokat: sokszínűen és teljesen, perspektivikusan és árnyaltan. S e látás mellé enciklopedikus morálérzet társult, mely mindennel szemben nyitott és megértő volt. ... Goethe rajongó, mint egy kékharisnya, és józan, mint egy bürokrata, már-már a ripőkségig őszseni, és már-már az udvaroncságig morális, pietista és ateista, hazafi és kozmopolita, misztikus és materialista, szabadgondolkodó és reakciós, tüzes szerető, aki teljesen alámerül a szenvedélyben, és hideg egoista, aki kizárólag magára koncentrál: Goethe minden, mert az élet minden.
* '''A színház-ember'''
|
