„Seneca” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
* Mert az erény, bármennyire homályban van is, soha nem marad rejtve, hanem jeleket bocsát ki magából, és aki csak méltó rá, felismeri nyomairól.
* Tudd meg: válságos időben is van lehetősége a bölcsnek arra, hogy nyíltan megmutatkozzék, és virágzó, tehetős államban is úrrá válhat az arcátlanság és gyűlölség és ezer más bénító vétek. Így hát attól függően, hogy milyen az állam, mennyire engedi a sors, bontsuk ki vagy vonjuk be vitorláinkat, de mindig cselekedjünk, és ne álljunk kábán, a félelemtől lenyűgözötten. Sőt, az igazán férfi, aki ha mindenünnen veszély fenyegeti, ha fegyverek és láncok csörögnek is körülötte, akkor sem ejt csorbát erényén, és el sem titkolja azt: a magunk megóvása ugyanis nem azonos önmagunk eltemetésével.
* Mindenekelőtt saját magunkat kell felmérnünk, mivel jóformán mindnyájan úgy látjuk: többre vagyunk képesek, mint amennyire valójában képesek vagyunk.
26. sor:
* (Térjünk át) a vagyon(ra ,) az emberi viszontagságok legfőbb okozója('ra). Ha az összes többi dolgot, ami szorongást vált ki bennünk: a halált, a betegséget, a félelmet, a vágyat, a fájdalmak és fáradalmak elviselését összehasonlítod azzal, hogy milyen kínokat okoz a vagyon, ez utóbbi sokkal súlyosabbnak bizonyul.
* Jobban
* A természet azzal tette nekünk a legnagyobb szolgálatot, hogy miután tudja, milyen fájdalmakra születtünk, feltalálta a megszokást, a legsúlyosabb helyzetekkel is gyorsan megbarátkoztatva minket.
* Mindnyájan össze vagyunk kötve a sorssal: egyeseknek lánca aranyból van, és laza, a nmásoké szoros és redves, de mit számít ez? Mindenki ugyanúgy őrizetben van, és azok is meg vannak bilincselve, akik másokat bilincselnek [...]
==További idézetek tőle==
| |||