„Matematika” változatai közötti eltérés

Minthogy azonban a jó és a szép különbözők (mert az előbbi mindig a cselekvésben van, míg a szép a mozgásnélküli dolgokban is), azok, akik azt állítják, hogy a matematikai tudományok semmit sem mondanak a szépről vagy a jóról, tévednek. Mert ezek a tudományok állítják és bizonyítják leginkább azokat; ha nem is nevezik meg őket, műveiket és meghatározásaikat bizonyítják, akkor pedig nem áll, hogy semmit sem mondanak róluk. A szép legfőbb fajtái a rend, az összemérhetőség és az elhatároltság, amiket a matematikai tudományok bizonyítanak leginkább. És mivel ezek (gondolok itt a rendre és az elhatároltlollllllllllllllllllllllllllkelhatároltságra) sok dolog okainak látszanak, nyilvánvaló, hogy a matematikai tudományok az olyan okról is fognak beszélni, ahogy bizonyos módon ok a szép. Behatóbban más helyen fogunk még ezekről szólni.
{{aláír|[[Arisztotelész]]: ''Metafizika''}} {{aláír|<small>(1078a 31 — 1078b 6, fordította Ferge Gábor</small>)}}

Emlékezetem tartalmazza még a számok és a kiterjedések fogalmait és rengeteg szabályát. Ezek egyikét sem testi érzékeim tuszkolták beléje. Hiszen színük, hangjuk, szaguk, ízük nincsen és nem is tapinthatók. Hallottam ugyan az e fogalmakat jelző hangos szavakat, midőn beszéltünk róluk, de más a kiterjedés és a szám fogalma. A szavak másképpen csendülnek görögül, másképpen latinul, a fogalmak azonban sem nem görögök, sem nem latinok, sem nem tartoznak semmiféle nyelvhez. Láttam mérnökök vonalait, igen vékonyakat is, akárcsak a pókhálók fonala, de mások ezek, nem a fogalmak testi szemmel nekem közvetített képei. Ismeri bárki e fogalmakat, aki egyszer bévülről ismert rájuk, anélkül, hogy testi érzékekre akár csak gondolt volna. Fölfogom minden testi érzékemmel a számolás számait, de mások ezek a számok, mint maguk a fogalmak, melyekkel számolunk, még csak nem is képeik. Önmagukban léteznek ezek. Nevessen csak állításomon, ha valaki mindezt nem érti, én pedig sajnálom a rajtam nevetőt.