„A Keresztapa” változatai közötti eltérés

*'''Bonasera:''' Hiszek Amerikában. Vagyont szereztem ebben az országban. A kislányomat amerikai elvek szerint neveltem. Szabad szellemben. De arra tanítva, hogy a családjára soha ne hozzon szégyent. Barátkozott egy fiúval. Egy amerikaival. Gyakran jártak együtt moziba. Néhányszor este is. Nem szóltam semmit. Két hónapja a barátja elvitte kocsikázni egy másik, nem olasz fiúval. Whiskey-vel itatták. S aztán mindketten vissza akartak élni a helyzettel. A kislányom ellenállt: őrizte a tisztességét. Azok erre nekiestek, és összeverték. Kórházba kellett szállítani, az arcsontja el volt törve, az álla összerepedezve. Úgy kellett több kapoccsal összefogni. Ő szegénykém sírni sem tudott a fájdalomtól. De én zokogtam. Sírtam őhelyette is. Életem szeme fénye volt az a gyermek. Gyönyörű teremtés. És már soha többé nem lesz belőle szép lány... Bocsásson meg... Aztán elmentem a rendőrségre, mint jó amerikai. A két kölyök ellen vádat emeltek. S a bíróság háromévi börtönre ítélte őket, de felfüggesztette az ítéletet. Felfüggesztett büntetést kaptak. A szemem láttára sétáltak ki szabadon. Én meg álltam a tárgyalóteremben, mint egy bolond. Az a két gazember meg röhögött rajtam. Akkor azt mondtam a feleségemnek: "mostelmegyünk, és Don Corleonétól kérünk igazságot."

*'''Bonasera:''' Akármit kérkérhet tőlem, én teljesítem. DeCsak tegye meg, amire kérem.