„Plutarkhosz” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új lap
 
jav.
1. sor:
[[Fájl:Plutarch.gif|thumb|right|222px|]]
 
'''Plutarkhosz''' (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró. Miután megkapta a római polgárjogot, '''Lucius Mestrius Plutarchus''' (görögül: Μέστριος Πλούταρχος) néven alkotott. A legjelentősebb ókori történetírók egyike; fő műve a „''Párhuzamos életrajzok''”<ref>[http://mek.oszk.hu/03800/03892/html/ MEK:Párhuzamos PLUTARKHOSZ: PÁRHUZAMOS ÉLETRAJZOKéletrajzok]</ref> (görögül: ''Bioi paralelloi'')
 
== Művei magyarul ==
48. sor:
[[Fájl:Archimedes (Idealportrait).jpg|thumb|right|222px|Arkhimédész egy középkori kódexben]]
 
[[Marcus Claudius Marcellus|Marcellus]] római hadvezér pályafutását a Párhuzamos életrajzok 2. kötetében [[Pelopidász]] thébai hadvezérével vetette össze. A Marcellus ellen sokáig sikeresen védekező [[Arkhimédész]]ről egyebek közt az alábbiakat írta:
 
* „Arkhimédész, [[II. Hierón szürakuszai király|Hierón]]nak, Szürakusza királyának rokona és barátja, közölte a királlyal, hogy bármilyen adott erővel bármilyen súlyt lehet mozgatni. Mint mondják, bizonyításának ereje által annyira felbátorodott, hogy kijelentette, ha van egy másik világ, és ő el tud menni oda, akkor azt el is tudja mozdítani. Hierón igen meglepődött, és kérte Arkhimédészt, valósítsa meg állítását, mutasson meg neki egy csekély erővel elmozdított nagy súlyt. Arhimédész kiválasztott magának a királyi flottából egy háromárbócos szállítóhajót, amelyet sok ember nagy fáradsággal vonszolt a partra, és miután sok utast és a szokásos rakományt elhelyezték a fedélzeten, a hajótól egy kissé távolabb leült a partra, és minden nagyobb erőfeszítés nélkül, kezével bonyolult csigarendszert mozgatva a hajót simán és egyenletesen húzta magához, mintha az a vízen siklott volna tova.<ref> ([[George Gamow]]: A fizika története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965. p. 23.</ref>).
 
* A rómaiak tehát két oldalról támadtak, a szürakuszaiakat pedig rémület fogta el, s félelmükben elnémultak, mert azt gondolták, hogy ilyen hatalmas erővel semmit nem állíthatnak szembe. Ekkor azonban Arkhimédész megindította gépezeteit, amelyek mindenféle lövedéket, óriási köveket szórtak a szárazföldi csapatokra nagy robajjal és hihetetlen gyorsasággal, úgyhogy senki nem volt képes ellenállni nekik, földre sújtottak mindenkit, akit értek, és összezavarták a hadsorokat. Ami pedig a hajókat illeti, a bástyafalakról hirtelen gerendák nyúltak ki föléjük, teljes súlyukkal rájuk zuhantak és elsüllyesztették őket. Más hajók orrára darucsőrszerű vaskapcsok csappantak, függőlegesen a magasba emelték, majd a tatjuknál visszaejtették őket a vízbe. Voltak hajók, amelyeket körbeforgatott egy távolról irányított gépezet, majd úgy hozzácsapott a falak tövében emelkedő szirtekhez és sziklákhoz, hogy a legénység is mind egy szálig odaveszett. Másfajta gépezetek kiemelték a hajókat a vízből. Szörnyű látvány volt, amint a magasban himbálózott a hajó, az emberek szanaszét repültek a fedélzetről, majd a vaskarmok elengedték az üres hajót és alázuhant a mélybe vagy a falakhoz csapódott. Marcellus gályákra szereltetett gépezete, amelyet sambucá-nak, lantnak neveztek, mert hasonlított ehhez a zeneszerszámhoz, még közel sem ért a várfalakhoz, amikor rázuhant egy tíz talentum súlyú kődarab, majd egy második és harmadik is. A kövek nagy robajjal és recsegéssel összezúzták a gépezet talapzatát, széttörték a gályákat, úgyhogy Marcellus zavarodottságában gyorsan visszafelé irányította a hajókat, és parancsot adott a gyalogságnak a visszavonulásra.