„Sir Winston Churchill” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+idézetek |
idézetek |
||
2. sor:
Sir '''[[w:hu:Winston Churchill|Winston Leonard Spencer Churchill]]''' ([[w:hu:November 30|November 30]], [[w:hu:1874|1874]] - [[w:hu:Január 24|Január 24]], [[w:hu:1965|1965]]), brit politikus; az [[w:hu:Egyesült Királyság|Egyesült Királyság]] [[w:hu:Miniszterelnök|miniszterelnöke]] a II. Világháború alatt. Irodalmi [[w:hu:Nobel-díjat|Nobel-díj]]at kapott [[w:hu:1953|1953]]-ban.
:A nyugati demokráciák a jelen pillanatban egyetlen rémisztő kifejzéssel illethetők: "Megmérettettél és könnyűnek találtattál. Nehogy azt higgye bárki is, hogy ennyivel vége. Most kezdünk csak fizetni.
::''Beszéd a parlamentben, 1938. október 5-én, a müncheni egyezmény után''
:Ugyanazt mondom a Tisztelt Háznak is, amit a kormány új tagjainak: nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, könnyeket és verítéket. A legsúlyosabb megpróbáltatás előtt állunk. Több küzdelemmel és szenvedéssel teli hónap előtt állunk. Azt kérdik tőlem, mit fogunk tenni? Ezt válaszolom: háborút viselünk szárazföldön, tengeren és levegőben a legjobb képességeink szerint, és mindazzal az erővel, amit Isten adni tud nekünk. Háborút viselünk egy szörnyűséges zsarnok ellen, akinek a bűneinél nincsenek sötétebbek az emberi bűnök történetében. Ezt fogjuk tenni. Azt kérdik tőlem, mi a célunk? Egyetlen szóval válaszolok: a győzelem. Győzelem mindenáron, győzelem minden szörnyűség ellenére, győzelem, legyen a hozzá vezető út bármilyen hosszú és nehéz, mert győzelem nélkül nincs túlélés.
::''Beszéd a parlamentben, 1940. május 13.''
:El fogunk menni a végsőkig. Harcolni fogunk Franciaországban, harcolni fogunk a tengereken és óceánokon, harcolni fogunk egyre növekvő bizalommal és növekvő erővel a levegőben, megvédjük szigetünket, bármibe kerüljön, harcolni fogunk a partokon, harcolni fogunk a leszállópályákon, harcolni fogunk a mezőkön és az utcákon, harcolni fogunk a hegyekben; sohasem adjuk meg magunkat.
::''Beszéd a parlamentben, 1940. június 4.''
:Az ellenség felénk fordítja minden dühét és erejét. Hitler pontosan tudja, hogy meg kell minket törnie, különben a háborút elveszti. Ha ellen tudunk neki állni, egész Európa szabad lesz, és a világ élete egy napfényesebb földön folytatódhat. De ha elbukunk, akkor az egész világ, még az Egyesült Államok is és minden, ami valaha fontos volt nekünk, az új középkor sötétjébe süllyed, amit Hitler és perverz tudománya, ha lehet, még hosszantartóbbá tesz. Ezért hát nézzünk szembe kötelességünkkel, és úgy viseljük magunkat hogy ha brit birodalom fennmarad, akkor ezer év múlva is azt mondhassák az emberek: „Ez volt a legnagyszerűbb pillanatuk."
::''Beszéd a parlamentben, 1940. június 18.''
:A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai ellenőrzésnek is.
::''
==Neki tulajdonított idézetek==
69 ⟶ 80 sor:
*A békéltető abban a reményben eteti a krokodilt, hogy őt eszi meg utoljára.
*A háborúk történetében még soha nem tartozott hálával ilyen sok ember, ilyen kevésnek.
*A történelem kegyes lesz hozzám, mert szándékomban áll átírni.
*Mindenféle hibát el fogsz követni, ameddig azonban nagylelkű maradsz és igaz, de egyúttal a végsőkig kitartó, nem tudsz komolyan ártani a világnak, és még nagy bajt sem tudsz okozni.
| |||