„Lev Davidovics Trockij” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
53. sor:
 
* Annak ellenére, hogy a Szovjetunióban a marxizmus a hivatalos tan, az utóbbi tizenkét esztendőben egyetlen olyan, a közgazdaságot, a szociológiát, a történelmet, a filozófiát tárgyaló marxista művet sem adtak ki, amely érdemes lenne a figyelemre vagy a más nyelvre való fordításra. A marxista irodalom nem lépi túl a skolasztikus tudományok kereteit, amelyek ismételgetik a kipróbált régi eszméket és a pillanat szükségleteinek megfelelően újra felhasználják a régi szövegeket. Az állam terjeszti azokat a milliós példányszámban megjelenő könyveket és brosúrákat, amelyekre senkinek a legkisebb szüksége sincs, és amelyeket talpnyalással és egyéb lepedékes kellékkel tákoltak össze. Lakat alá tették vagy hallgatásra intették azokat a marxistákat, akik valami hasznosat és személyeset tudnának mondani. Mindez akkor, amikor a társadalmi formák alakulása minden pillanatban a nagyszabású problémák tömegeit veti föl!
 
* Elméleti munka nem létezik tisztesség nélkül, amit viszont lábbal tipornak. Minden új kiadás alkalmával töviről-hegyire átdolgozzák a Lenin írásaihoz fűzött magyarázó jegyzeteket avégett, hogy a kormányzó vezérkar személyes érdekeit szolgálják, dicsőítsék a „vezéreket”, befeketítsék ellenlábasaikat, eltüntessenek bizonyos nyomokat…
 
* Ugyanazon könyv tizenkét év alatti újabb és újabb kiadásainak az egyszerű összehasonlítása számot ad a vezetők gondolkodásának és öntudatának az elfajulásáról.
 
* S mintha csak vérig akarnák sérteni az irodalmat, a stílus egyik klasszikusának nyilvánítják azt a Sztálint, aki képtelen leírni egy helyes orosz mondatot. Bohóc vonásai ellenére van valami mélységesen tragikus ebben a bizantinizmusban, ebben a rendőruralomban.
 
66 ⟶ 63 sor:
==Trockijról==
Az európai sajtóban a legkülönfélébb interjúk jelentek meg a kommunizmus vezéreivel. Ezek közül kettő volt feltűnő: az egyik H. G. Wells író különös sétája Leninnel a jövendő városaiban (közben egy rendkívül energikus fotográfus vidáman kattogtatta gépét körülöttük), a másik pedig a madridi Buenos Dias újság tudósítójának beszámolója arról, hogyan falja Trockij mértéktelen mohósággal a burzsuj kisdedek húsából készült aprócska fasírtokat.
==Jegyzetek==
:''Ehrenburg: Julio Jurenito'' [http://www.napkut.hu/naput_1999/1999_07/027.htm] <ref>Ilja Ehrenburg első regényét, a Julio Jurenitót 1921-ben írta Belgiumban, amikor kiutasították Párizsból, mint a bolsevik orosz avantgárd művészet propagálóját.</ref>
 
<references/>
:''Ehrenburg: Julio Jurenito''* [http://www.napkut.hu/naput_1999/1999_07/027.htm] <ref>Ilja Ehrenburg első regényét, a Julio Jurenitót 1921-ben írta Belgiumban, amikor kiutasították Párizsból, mint a bolsevik orosz avantgárd művészet propagálóját.</ref>
{{Commons|Лев Троцкий}}
 
==Külső hivatkozások==
{{Wikipédia}}
{{Commons|Лев Троцкий}}
{{jegyzetek}}
<references/>
 
[[Kategória:Politikusok]]