„Wikidézet:A jó idézet ismérvei” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
Az alábbiakban mégis néhány útmutatást adunk arról, hogy mi alapján dönthető el, hogy mi való a Wikidézetbe, és mi nem. Ezek az útmutatások nem merev szabályok, lehetséges olyan idézet, ami nem felel meg ilyen kritériumoknak, és mégis ide való, és lehetséges olyan, ami megfelel, és még sem való ide. Ezek az útmutatások szolgálnak arra is, hogy a kialakult közmegegyezést rögzítsük, jelezzük az új szerkesztőknek. Vitás esetben ezek az útmutatások érvként szolgálhatnak. Vitás esetben meg kell próbálni érvek alapján konszenzusra jutni, ha ez nem megy, akkor szavazásra kell bocsátani a kérdést.
 
* A közismert alkotás egyik jele, hogy nagy példányszamban kiadott, hazai esetben országosan, külföldi esetben nemzetközileg ismert könyvről, filmről, lemezről van szó. Hazai esetben nagy példányszámú könyv például ha 20000 példányban adták ki, kis példányszám, ha csak 500 példányban. A köztes esetekbenesetek lehet vitatkoznivitathatóak.
* A közismert alkotás egyik jele, hogy a könyv szerepel nagyobb konyvtárakkönyvtárak katalógusában, Könnyen használható, és jó referencia a SzobóSzabó Ervin Könyvtár katalgusa: [www.fszek.hu].
* A közismert szerző egyik jele, hogy a szerzőnek szócikke van a [http://hu.wikipédia.org Wikipédiában] és/vagy más lexikonokban.
* Közismert szerzőnek ide való olyan idézete is, amivel nem értünk egyet, "hülyeségnek" gondoljuk. Azért való ide, mert közismert. A Wikidézetekben nincsen NPOV.
* Nem ide való idézet egy nem közismert közember (magunk, ismerőseink, jóbarátok, hacsak nem ismertek) mondása, amit feljegyeztek. Még akkor sem, ha internetes honlapon van.
* Nem ide való idézet egy nem közismert, hanem szűk szakmai körökben ismert szakkonyvből vett részlet sem, mivel nem tart közérdeklődésre számot.