„Tudomány” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Idézetek: talan igy jobb |
Poppertol meg ugyis sok lesz |
||
25. sor:
* Nincsen alkalmazott tudomány. Csak a tudomány alkalmazása.
** [[Louis Pasteur]]
* A fizika fejlõdése az elmúlt századokban, de különösen az elmúlt néhány évtizedben, egyre inkább az elméletek szerkesztésének, ellenõrzésének és alkalmazásának ama módszeréhez vezetett el, amelyet formalizálásnak nevezünk, azaz egy interpretációval kiegészített kalkulus szerkesztésének. A formalizálás terjedését tudásunk növekedése és a tárgy sajátos szerkezete sugallta, és tette egyszersmind gyakorlatilag lehetõvé. Következésképpen egyre kevésbé kellett a tudomány absztrakt terminusainak és a segítségükkel megfogalmazott axiómáknak és tételeknek valamiféle "szemléletes" megértésére törekedni. A tudósok sokáig nem ismerték fel, hogy a tudomány felhagyhat, és fel is kell, hogy hagyjon az ilyesféle megértés keresésével. ▼
**[[Rudolf Carnap]]: [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Carnap31.htm AZ ELMÉLET MINT RÉSZLEGESEN INTERPRETÁLT FORMÁLIS RENDSZER]▼
* A modern fizikus tudja, hogyan használja a kalkulusban szereplõ szimbólumot olyan elõrejelzések levezetésére, amelyeket megfigyeléseinkkel ellenõrizhetünk. (...). Így a fizikus, bár állításai nem fordíthatók le a hétköznapi tapasztalat nyelvére, igenis érti a Y szimbólumot és a kvantummechanika törvényeit. Birtokában van annak a fajta megértésnek, amely egyedül fontos megismerés és a természettudomány szempontjából. ▼
**
==[[Karl Popper]]==
===[http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Popper.htm Három nézet az emberi tudásról]===
*Nyugati civilizációnk legjelentõsebb alkotó elemeinek egyike az, amit "racionalista hagyománynak" neveznék, amit még a görögöktõl örököltünk. Ez nem más, mint a kritikai vita hagyománya, amely nem önmagáért való, hanem az igazság kutatására szolgál. A görög tudomány, hasonlóan a görög filozófiához, e hagyomány termékei közé tartozik, és annak a törekvésnek a produktuma, hogy megértsük a világot, amelyben élünk – a Galilei által alapított hagyomány pedig ennek a reneszánsza volt.
*E racionalista hagyományban a tudományt bevallottan becsülik gyakorlati teljesítményeiért, de még magasabbra értékelik informatív tartalma miatt, és azért a képességéért, hogy megszabadítja gondolkodásmódunkat régi hiedelmektõl, elõítéletektõl, szakállas bizonyosságoktól, – és helyettük felkínál új feltevéseket, merész hipotéziseket. A tudományt felszabadító befolyásáért becsülik, mint egyikét az emberi szabadságot teremtõ legnagyobb erõknek.
32 ⟶ 40 sor:
*Egyesek számára a tudomány még mindig nem egyéb, mint feldicsõített barkácsolás – "mechanika"; nagyon hasznos, de veszélyes is a valódi kultúrára, azzal fenyeget minket, hogy megvalósul a shakespeare-i "mechanikusok", a csaknem-írástudatlanok uralma.
*A tudományos elméletek e "harmadik felfogását" röviden szólva úgy lehetne megfogalmazni, hogy az elméletek igazi sejtések – felettébb informatív találgatások a világról, amelyek bár nem verifikálhatók (azaz nem lehet igazságukat megmutatni), mégis alávethetõk szigorú kritikai ellenõrzéseknek. Komoly kísérletek az igazság felfedezéséhez.
▲** [[Karl Popper]]: [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Popper.htm Három nézet az emberi tudásról]
▲* A fizika fejlõdése az elmúlt századokban, de különösen az elmúlt néhány évtizedben, egyre inkább az elméletek szerkesztésének, ellenõrzésének és alkalmazásának ama módszeréhez vezetett el, amelyet formalizálásnak nevezünk, azaz egy interpretációval kiegészített kalkulus szerkesztésének. A formalizálás terjedését tudásunk növekedése és a tárgy sajátos szerkezete sugallta, és tette egyszersmind gyakorlatilag lehetõvé. Következésképpen egyre kevésbé kellett a tudomány absztrakt terminusainak és a segítségükkel megfogalmazott axiómáknak és tételeknek valamiféle "szemléletes" megértésére törekedni. A tudósok sokáig nem ismerték fel, hogy a tudomány felhagyhat, és fel is kell, hogy hagyjon az ilyesféle megértés keresésével.
▲* A modern fizikus tudja, hogyan használja a kalkulusban szereplõ szimbólumot olyan elõrejelzések levezetésére, amelyeket megfigyeléseinkkel ellenõrizhetünk. (...). Így a fizikus, bár állításai nem fordíthatók le a hétköznapi tapasztalat nyelvére, igenis érti a Y szimbólumot és a kvantummechanika törvényeit. Birtokában van annak a fajta megértésnek, amely egyedül fontos megismerés és a természettudomány szempontjából.
▲**[[Rudolf Carnap]]: [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Carnap31.htm AZ ELMÉLET MINT RÉSZLEGESEN INTERPRETÁLT FORMÁLIS RENDSZER]
| |||