: '' ... és megfestette a világnak méreteiben egyik legnagyobb, saját, mindinkább befelé forduló értékítéletében pedig a világ legnagyobb festményét, melynek bizarrnak tetsző, addig sohasem látott színei annyi vitára és gúnyra adtak alkalmat itthon. Pedig ezek a színek ''ott vannak'' a Libanon rózsásba látszó hegyláncán, az alkonyat felé kocogó Napnak az égre varázsolt színjátékában''.
:: ([[Rockenbauer Pál]]: ''Szívességből a mediterránban''; 130. old.)
: >>»''Mi reánk magyarokra, s Attila dicsőségére büszke honfiakra, kimondhatatlan értékkel bír az a tudat, hogy ennél a kőnél volt a mi létünk történelmének első felvonása. Ennél a kőnél Attila megrendült bizalommal fordult az Isten segítségéhez, s a segítség jött földrengéssel, a római templomok összedőlésével, turul sas hozta pengével, s Attila a világ legnagyobb hadvezérekénti kinevezésével''<<«. Hát itt áldoztak volna napimádó őseink Csontváry különös álomvilágában ... A látomásban természetesen, semmi sincs a helyén, hiszen Attila sohasem járt itt, nem is volt a mi ősünk, és a földrengés is éppen fél évezreddel Attila halála után rázta meg ezt a vidéket. De hiszen a legendákat nem azért szeretjük, mert igazak, hanem mert - szépek. Csontváry különös, senkiéhez sem hasonlító írásai (mint ahogy festményei sem hasonlítanak senkiére, és őrá sem hasonlít senki) a magyar próza legszebb darabjai közé tartoznak -szerintem - de egy-két művészettörténészen kívül nem ismeri őket senki.
:: ([[Rockenbauer Pál]]: ''Szívességből a mediterránban''; 131. old.)
