„Hérakleitosz” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NCurse (vitalap | szerkesztései)
bővítettem
10. sor:
 
* Pantha rhei - Minden folyik
 
* A tömegek, akár az alvajárók... Bár a Logosz ez. Örökre képtelenek felfogni az emberek, előbb, is mint hallották volna, s azután is hogy már meghallották. Mert bár minden e szerint a Logosz szerint lesz, mégis olyanok mintha nem vennének tudomást róla. Mikor megismerkedni kezdenek oly szavakkal és oly tényekkel, amilyeneken én végigvezetem őket fölfejtve mindent természete szerint és megmagyarázva amint van.
 
* A többi ember azonban észre sem veszi. Amit ébren tesz ugyanúgy, amint elfelejti, amit alva.
 
* Az ébren lévőknek egy és közös a világuk, az alvóknak pedig mindegyike külön világba lép. Közös java mindenkinek a gondolkozás. Ezért ahhoz kell igazodni, ami közös. De bár a Logosz közös, úgy él a sok ember, mintha külön gondolkozása volna.
 
* Nem kell alvók módjára tenni és beszélni.
 
* Amivel legfolytonosabban érintkeznek, a Logosszal, azzal meghasonlásban vannak, és amibe naponta belebotlanak, az nekik mintha idegen lenne.
 
* Az embereknek rossz tanújuk a fülük és a szemük, ha barbár lelkük van.
 
* Tenger: a legtisztább és a legmocskosabb víz; a halaknak iható és életben tartó, az embereknek ihatatlan és pusztító.
 
* Az út fölfelé és lefelé egy és ugyanaz.
 
* És azonos bennünk az élõ és a holt, meg az éber és az alvó, meg az ifjú és az öreg: mert ezek átváltozva azok, és azok átváltozva ezek.
 
* Az egybefogottak egészek és nem egészek: összetartó és széttartó, összehangolt és összehangolatlan, az összes egy és az egy összes.
 
* A láthatatlan összeköttetés a láthatónál erõsebb.
 
* A dolgok természete rejtõzködni szokott.
 
* A háború mindennek atyja, mindennek királya, és egyeseket isteneknek tüntetett fel, másokat embereknek, egyeseket szolgákká tett, másokat szabadokká.
 
* Az ugyanazon folyamokba lépõkhöz más és más vizek áradnak ... szétszór és összegyűjt ... összetevõdik és hátrahagy ..közeledik és távolodik.
 
* Ezt a világrendet nem az istenek vagy az emberek valamelyike alkotta, hanem mindig volt, van és lesz: örökké élő tűz, föllobban mértékre és kialszik mértékre.
 
* Ha boldogság volna a test gyönyörűségeiben, az ökröket mondanánk boldognak, mikor borsót találnak, hogy egyenek.
 
* A sokféle tudás nem tanít meg arra, hogy az embernek esze legyen.
 
* Az ellentétesre csiszolt illik össze, és az ellenkezőkből a legszebb illeszkedés és minden a viszály által jön létre.
 
* Halál mind, amennyit ébren látunk, és mind, amennyit alva: álom.
 
* Harcban megölteket az istenek tisztelik és az emberek. Nagyobb halálrésszel ugyanis nagyobb osztályrész jut sorsul.
 
* Nem értik meg, mint van az, ami ellenkezik, önmagával mégis összhangban: visszacsapó illeszkedés, mint íjé és lanté.
 
* Indulat ellen harcolni nehéz, mert amit akar, a lélek árán veszi meg.
 
* A tűznek is ellenértéke minden, és a tűz mindennek az ellenértéke, ahogy az aranyé a vagyon és a vagyoné az arany.
* A kábák, ha hallottak is valamit, olyanok, mint a süketek. A közmondás szerint: jelen is távol vannak.
 
==Külső hivatkozások==