„Keresztes Szent János” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NCurse (vitalap | szerkesztései)
Gubbubu (vitalap | szerkesztései)
4. sor:
 
* Minden teremtmény az Isten asztaláról lehulló morzsa. Mint az asztal alatt morzsát szedegető kutya, örökké éhezik az ember, ha csak teremtményt szeret.
 
Hasznos cselekedetek, az önmegtagadás az annyira szükséges lelki szegénység növelése helyett szentképeket, mutatós és becses olvasókat aggatnak magukra. Egyeseknél annyi Agnus Dei-t és ereklyét találni, mint amennyi játékszert a kisgyerekeknél. Ismertem valakit, aki több tíz éven át beérte egy megszentelt faág két darabkájából ügyetlenül összeillesztett kereszttel. Mindig magánál hordta, és meg nem vált volna tõle, ha én el nem veszem, pedig nem volt csekély szellemû: értelmes ember volt.
 
:A KÁRMEL HEGYÉRE VEZETÕ ÚT
:A LÉLEK SÖTÉT ÉJSZAKÁJA
 
:Fénytelen éjszakában,
:szerelem vágyától lángokban égve,
:én boldog, messze jártam!
:Nem vette senki észre,
:csöndes volt házam, elpihent a népe;
:biztosan a homályban,
:a titkos lépcsõn át utamra térve,
:én boldog, messze jártam!
: [...]
:Feledtem azt, ki voltam,
:fejem Szerelmesem vállára csuklott,
:megszûnt, mi volt, mi voltam,
:liliomágyra hullott,
:elmúlt a gond, és minden vele múlott.
 
Részletek "A lélek sötét éjszakája" c. verséből és az ahhoz fűzött kommentárjaiból.
 
== Legendákból vagy más művekből ==