„Vízözön (regény)” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gubbubu (vitalap | szerkesztései)
Gubbubu (vitalap | szerkesztései)
18. sor:
----
Tudhatod, hogy eleinknek még három szemük volt, s erejük a miénknél is sokkal rettenetesebb. Mégis összetörtek Anu dühének sújtó keze alatt.
----
: - El kell fordulnunk a világtól... a hatalomtól... a varázstudománytól... a fegyvertől... - ismételgette magában Hétil, s egyre a hajában turkált, mintha tetvészkednék. - Aranykor... Ó, Nagyeszű, lehetetlent mondasz. Hiszen mindezt Anu adta s az istenek akarták! Attól félek, ó, Atra-Hasis, elvesztetted az eszedet. Valamikor nem ezt mondtad. Vagy nem te alapítottad meg az emberiség új rendjét, az értelem uralmát, a férfiak társadalmát?
: - Akkor tévedtem - suttogta Utnapistim, lehajtott fejjel. Most azt kívánja általam, hogy mindezt dobjuk a szemétre. Mert új életet akar. S új élete csak annak lesz, aki a mostanitól jajszó nélkül el tud szakadni.
----
: Rekedt ordítás bődült. Azag Aja a földre bukott. Féregként vonaglott kínjában. A kétágú tüzes vas füstölve égette ki a szemét. A következő pillanatban megragadták, a zibu oltárára fektették, Lugal imádkozva vágta kését a rab hörgő mellébe, jobbjával belenyúlt, s kitépte a szívét. Magasra emelve fölmutatta az Égben lakozó Inninninek, a háború, az öles, a halál, a szerelem, a termékenység örök istennőjének. És a templom környékét s az egész várost örömordítás töltötte be. A nép leborult, mint a sarlóval levágott gabona.