„Vízözön (regény)” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
----
: - Végre is mindegy, hogy a Vörös Sárkány esz-e meg bennünket, vagy a Fekete Halál - válaszolta vidoran Namzi. - Szerintem az emberi nemnek vége. Nem lehet rajta segíteni. Régen megmondtam már, hogy az emberi nem története körülbelül befejeződött. Én is meghalhatok bármikor, beteg a szívem. De azért kíséreld meg, ó, Nagyeszű, hogy Anuhoz fordítsd a szíveket. Én ugyan nem bízom az eredményben, részt sem akarok venni semmiben, de a találkozásra elmegyek, s megmondom a véleményemet. A legvégső esetre egy korsó beléndekfőzetet tartogatok, hogy családommal együtt megmérgezhessem magam.
----
: Kiválasztották az alkalmatos hajót, kellőleg fölszerelték, válogatott tengerészeket rendeltek reá, s Gubbubu hosszú időre eltűnt a városból. Amikor visszajött, már nem viselt pálmalevél szoknyát, arcán megkövesedett tekintély trónolt, üdvözléskor tapsolt, feje búbjára sastollakat tűzött, állára vörös álszakállt ragasztott, modora némileg gőgös és nagymértékben előkelő lett. Szavait pedig minduntalan megtűzdelte ismeretlen aztláni szavakkal, sőt úgy beszélt, mintha aztláni nyelvből fordított volna sumérra. Az erechi intézményeket olyan jóindulatú tisztelettel emlegette, hogy már megvetésnek is beillett. Ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt. Gyalog sohasem járt, csak gyaloghintón. Iszonyodott az utcai csőcseléktől, a kereskedőktől, az alacsonyabb rangú tisztviselőktől, de ezt is tiszteletteljesen. [...] Estéit azzal töltötte, hogy szobájába zárkózva gondosan írta, javította s átírta utazásának emlékeit, tapasztalatait és tanulságait.
== A regény története ==
| |||