Spiró György
(1946–) magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító
Spiró György (Budapest, 1946. április 4. – ) Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító.
| Spiró György |
|---|
.PNG) Stekovics Gáspár felvétele |
| Lásd még |
 Szócikk a Wikipédiában |
Idézetek szerkesztés
- A nyelvvel kapcsolatban különben az jut eszembe, hogy a magyar irodalom veszélyben van, mert rohamosan csökken az olvasók száma a fiatal generációkban. Régóta tanítok egyetemen, ott is látom. A baj az, hogy az általános iskolában nem szerettetik meg az olvasást a gyerekekkel. Meggondolandó, nem kéne-e átírni egy csomó régi nagy magyar művet, például Jókai regényeit, hogy lehessen őket élvezni. A szavak felét a mai gyerekek nem értik.
- Rémes a világ – interjú Spiró Györggyel, Heti Válasz 2006/24. (A 2009-es középszintű magyar érettségi érvelési feladata)
- Ha van egy mű, amelyik esztétikailag érvényes, hat az emberekre, az eleve nem pesszimista, mert maga az alkotói gesztus, az, hogy valamit az ember megörökít, leír, az éppenséggel derűlátásról tanúskodik. Mindenki derűlátó, aki egyáltalán művet ír. Ha mélységeket próbál föltárni úgy, hogy az ellentéteket nem elkeni, hanem kiélezi, hogy valami végre kontúrosan világos legyen, azt szokták helytelenül pesszimizmusnak nevezni, holott ez nem pesszimizmus, ez a drámai látásmód velejárója.
- Unalomból születnek a viszályok, miközben a legtöbb embernek az a célja, hogy ne kelljen robotolnia, és elérje az unalmat.