Stephen King

Stephen Edwin King (írói álnevén Richard Bachman, 1947. szeptember 21.) amerikai író, a XX. század egyik legolvasottabb szerzője, akit az úgynevezett pop-kultúra első számú írójaként szoktak emlegetni.

Stephen Edwin King
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában

Idézetek

A ragyogás (1977)

• Ez az embertelen hely emberi szörnyetegeket szül.
• Kemény, öreg világ ez, bébi.
• Meg kell értened, hogy vannak dolgok… amiket nehéz elfelejteni.
• A világ cudar hely. Nem törődik velünk. Nem gyűlöl téged meg engem, de nem is szeret minket. Rettenetes dolgok történnek a világban, olyan dolgok, amelyeket senki se tud megmagyarázni.
• A vörös halál vette át korlátlan uralmát.
• Le az álarccal! Le az álarccal!

A Holtsáv (1979)

• Vannak dolgok, amelyeket jobb nem látni, és vannak dolgok, amelyeket jobb elveszíteni, mint megtalálni.
• Semmit sem lehet kiszámítani.
• Néha semmi sincs rendjén, úgy hiszem. Cudar világ. Néha egyszerűen csak azt teszi az ember, amit tehet, és igyekszik kibírni.
• Ki tudhat bármit is e világon?
• Nem fazekas vagy, hanem az agyag a fazekas kezében. Ne feledd.
• Csak kevés holmi van, ami hű marad az emberhez. Talán néhány könyv, egy szerencsepénz vagy egy folyton gyarapodó bélyeggyűjtemény. És a szülői ház karácsonyfadíszei.
• Az ember sose ismeri föl azokat a könyveket, amelyek világképet formáltak.
• Mindent, amit nem értünk, ami nem illik bele a gondolatrendszerünkbe, egyszerűen berakjuk a T betűs dossziéba, „tudatalatti” gyanánt, ugye? A huszadik századi isten.
• Mind azt tesszük, amit tehetünk, be kell érni vele... és ha nem érjük be vele, akkor is azt kell tenni.

Tűzgyújtó (1980)

• Hányszor lehet az embernek szerencséje?
• Hát... vannak dolgok, amikhez képest mi mindketten semmik vagyunk, és olyanok is, amikhez képest mindenki semmi.
• Tűzgyújtó vagy. Mint egy nagy, hatalmas öngyújtó.
• Az élet rövid, csak a bánat sok; az a legkevesebb, hogy segítsünk egymáson, ha már egyszer itt vagyunk.
• Mikor lesz már vége ennek?
• Nem könnyű az élet, ha nem alkalmazkodunk.
• Attól, akit még nem ismersz, olykor jobbat kapsz, mint attól, akit már igen.
• Ölünk, vagy megölnek: úgy látszik, ide egyszerűsödött az ügy.
• Minden rendbe jön – mondta, s egyre ringatta Charlie-t. Maga sem hitte, amit mondott, de hát így szólt a litánia, az altató, a felnőtt hangja, mely az évek fekete kútjába, a gyermekkori rettenet nyomorúságos vermébe is utat talál; ilyesmit mond az ember, ha a dolgok rosszul alakulnak; ez az a fény az éjjeliszekrényen, mely ha el nem is űzi a szekrényben megbúvó szörnyeteget, de egy darabig távol tartja; az erőtlen hang, melynek mindazonáltal szólnia kell.
• Mulatságos, hogy a halál mindenfelől támad. Az ember próbálja kicselezni, az egyik oldalról elbarikádozza magát, a másik oldalról a halál mégis utat talál hozzá.
• Az agy a világot megváltoztatni képes izom.

Cujo (1981)

• Bizony vannak vérszomjas fenevadak, vannak vámpírok, kísértetek, s élnek a puszták titokzatos rémei. A szörnyek halhatatlanok.
• A jövő elől csak a múltba menekülhet az ember.
• Rohadtul törékeny dolog a világ, törékenyebb, mint a tarkabarkára mázolt, belül üres húsvéti tojás.
• Élet-halál kérdésekben a megfelelő pillanat csak egyszer jön el. Egyszer, s aztán mindörökre odavan.
• Van, amit az ember nem is akar elmondani. Nem azért, mert szégyelli. Csak mert néha jobb – és másokkal szemben is kíméletesebb – megőrizni a látszatot.
• Amikor a túlélés a tét, amikor már csak arról van szó, mi mozgatja, élteti az embert, akkor hirtelen végletesen egyszerűvé válik minden. Az ember vagy életben marad, vagy elpusztul.
• A logika nem némíthatja el a személyes csőd érzetét. Csak az idő segíthet valamit, de az idő sem végez tökéletes munkát soha.

Állattemető (1983)

• Ha sörről van szó, soha nem hazudok – mondta Crandall. – Aki a sörrel tréfál, biztos, hogy haragosokat szerez magának.
• A férfiszívnek köves a talaja. A férfi elveti, ami megterem benne… és gondot visel rá.
• Ősi korlát, és ingatag.
• Ki-ki a magáét temeti el.
• Néha a halál a jobb megoldás.
• Hiszen én magam sem vagyok a Jóisten. De halottakat feltámasztani – ez már átkozottul közel van ahhoz, hogy az ember Istent játsszon. Nem gondolja?
• Vannak dolgok, amiket inkább ne firtasson az ember.
• Az Isten néha hosszan elpepecsel, máskor meg épp csak rád mutat, és közli, hogy ideje beadni a kulcsot.
• Alighanem tévhit, hogy az emberi lélek csak bizonyos mennyiségű iszonyatot képes befogadni és átélni. Éppen ellenkezőleg: ahogy a valóság egyre sötétebbre vált, úgy indul meg valamiféle hatványozódási folyamat. Nem könnyű beismerni, de a tapasztalat azt mutatja: amikor már végképp elborul a látóhatár, olyankor az iszonyat iszonyatot szül, a balszerencséből újabb, immár szükségszerű balszerencse fakad, mígnem mindent elnyel a feketeség.
• Ó, ne kérdezd, miért; csak menjünk, és essünk túl rajta.
• Amit felvállalsz, az a tiéd, és előbb-utóbb vissza is tér hozzád.
• Most már érezte, ahogy elméje lassan megbomlik; valóban érzékelte a folyamatot. Igazán érdekes volt. Úgy képzelte, ilyesmit érezhet – már ha érez egyáltalán – a fa, amelyre dühöngő hóvihar után rádermedt a súlyos jégpáncél, s nemsokára kidől. Érdekes volt – bizonyos értelemben még mulatságos is.
• Néha jobb, ha a halott halott marad.

Christine (1983)

• Az üzlet megköttetett.
• Mert a szerelem nagy mészáros. A szerelem nem vak. Ohó, korántsem. Inkább kannibál, és olyan a szeme, mint a sasé. A szerelem rovarszerű. És örökké éhes.
• Nem hiszem, hogy a múltnak hatalmában állna, hogy iszonyatos, halott kezeit kinyújtsa az élők felé. Mondtam akkor. Ma már azonban valamivel idősebb vagyok.
• Az ész, ez a perverz majom, ez annyi mindent ki tud gondolni s mintha perverz örömét lelné éppen a legvadabb gondolatokban. Talán, gondolta Michael, s kezét összekulcsolva a tarkóján, a sötét mennyezetet nézte, talán épp ez az élet eredendő gyötrelme: képzeletünkben az asszony nevetve hentereg a legjobb barátunkkal, a legjobb barátunk a vesztünket tervezgeti, s persze orvul, egyszülött fiunk pedig autóval szándékos emberölést követ el.
• Beteg és őrült dolog egy autótól rettegni, egy acél-műanyag-króm lelketlen gépszerkezettől.
• Ez a kocsi halálcsapda.
• Ha úgy vesszük, tulajdonképpen olyan, hogy természetfölötti vagy abnormális nincs is: ami történik, az történik, és kész.
• Ha az ember megszeret valakit… egészen soha nem gyógyulhat ki belőle.
• Minden szál Christine-hez vezet. Minden ujj Christine-re mutat.

A sárkány szeme (1984)

• A mesékben épp az a legnagyszerűbb, hogy az idő, ha épp semmi különös nem történik, csak úgy szalad. A való életben sosem ilyen egyszerű az ügy, s valószínű, hogy jól van így.
• Az emberi lélek, különösképp a gyermeki lélek, kúthoz hasonlatos: édes vízzel teli, mélységes kúthoz. S ha valamely gondolat túlságosan kellemetlen valaki számára, azt dobozva zárva lelke kútjának mélyébe veti.
• A gyilkosságot senki emberfia nem láthatja előre. Ha előre láthatnánk, nem is történnének gyilkosságok, s minden bizonnyal boldogabb hely lenne a világ.
• Az emberek furcsák néha.
• A bűntudat olyan, mint a viszkető kiütés: sosem múlik el egészen, mert arra kényszeríti az embert, hogy foglalkozzon vele.
• Aki titkot őriz, rendszerint keveset s rosszul alszik.
• Csak ezzel magyarázható, miért maradhat fenn a jó: a döntő percekben gyakorta fura vakság tör a gonoszokra.
• Bizonyára sokan tudják, milyen törékeny dolog a Törvény, az Igazság, sőt, maga a Civilizáció – de nem ismerik be szívesen, mert e tény zavarja az ember álmát, sőt az étvágyát is elveheti…
• Néha a gonosz vak, néha ok nélkül is biztonságban érzi magát, és alszik.

A Talizmán (1984)

• Túl sok már a halál, halálból áll ki a fél világ.
• Ha megpróbálod a világot a válladon cipelni, először is beleroppan a hátad, aztán beleroppan a lelked is.
• Vannak dolgok, amiket nem tudsz befolyásolni. Néha meghalnak emberek, mert valaki csinál valamit… de ha ez a valaki nem csinálta volna meg azt a valamit, sokkal több ember halhatott volna meg.
• Ha megmented valakinek az életét, felelősséggel tartozol érte az életed végéig.
• Egy tárgy iránti szeretetünket az mutatja ki a legjobban, ha le tudunk róla mondani mások javára.
• Amikor itt az ideje, az embernek fizetnie kell tetteiért.
• Az 1964-es Los Angeles-i földrengés után három nappal [valaki] megkérdezte egy túlélőtől, aki közel volt az epicentrumhoz, hogy meddig tartott a földrengés.
  - Még most is tart – felelte a túlélő nyugodtan.

Az (1986)

• Idelenn minden lebeg.
• Ha igaziban megy a dolog, mindjárt sokkal nehezebb. Az embernek torkán akad a szó, mert igaziból kell végigcsinálnia.
• Az ember minden adományért megfizet egyszer. Talán azért teremti az Isten az embert először gyereknek, aki alig látszik ki a földből, mert tudja, hogy sokat kell esnie és a térdét felhorzsolnia, amíg rájön erre az egyszerű igazságra. Megfizetünk azért, amit elértünk: és csak az a miénk, amiért megfizetünk. És amit megszerzünk, az előbb vagy utóbb visszaüt ránk.
• Szerintem akármit papolunk is a szabad akaratról, az ilyen képzetek alatt vas csontvázként az ösztöneink vannak. Vannak dolgok, amikre egyszerűen nem mondhatsz nemet, hacsak nem dugod a szádba a pisztoly csövét, vagy a fejed a gázsütőbe, vagy nem sétálsz le a sziklaperemről. Le kell tenned a garast – tudniillik nincs választásod.
• Közben talán eljön a perc, amikor azt hiszi, most már Derry legsötétebb titkain is átlát – nos, ebben tévedni fog. Mindig van újabb titok. És utána még újabb és még újabb.
• Gyí, te, Silver, HÓHA!
• A romlásnak esetleg nem szakad vége, ami elromlott, tovább romolhat, míg végül örökre el lesz baszva minden.
• Az események olykor úgy követik egymást, mint a sorba állított dominók: az első feldönti a másodikat, az a harmadikat és így tovább.
• Legjobban magunknak tudunk hazudni.
• Ha az univerzum kerekei léteznek valóban, a jó mindig kárpótol a rosszért – de sajnos a jó dolgok is lehetnek szörnyűek.
• Egy átlagévben Derryben veszélyes élni. De huszonhét évenként egyszer – habár a ciklus sohasem pontosan érkezik – az erőszakhullám a csúcspontjára ér… és ez még sohasem került bele a nemzeti híradásokba.
• Aki meghal Derryben, nem igazán hal meg.
• Bizonyos dolgokat meg kell csinálni, még ha veszélyesek is lehetnek.
• Bárhogy rázod is, ha a fene fenét eszik, az utolsó két csöpp úgyis a gatyádba megy.
• Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát - talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, õértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.
• Hagyjátok abba, mert megöllek benneteket. Aki bölcs, az hallgat rám. Krajcáros az én komám.
• A szeretet ami számít, a törődés… mindig sóvárgunk, és sosem kapjuk meg, amit akarunk. Lehet, hogy csak ennyit viszünk magunkkal, amikor kilépünk az életből és belépünk a halálba. Sovány vigasz, de még ez is jobb a semminél.
• Derry maga Az.
• A legjobb fajta kábítószer. Könyv-nyugtató.
• A kör bezárul, a kerék forog, ez minden.
• Minden bátorságoddal és hiteddel menj az élet felé. Légy igaz, légy bátor, és állj ki az igazadért. A többi csak sötétség.

A rémkoppantók (1988)

• Csak a megszállottak aggódnak a megszállottság miatt.
• Ha valamiben nem vagy biztos, egyáltalán nem baj, ha képzelődsz, amíg nem tudsz jobbat, vagy amíg ki nem derül az igazság.
• Ez itt sajnálatos módon a való élet, amelyben nincsenek valódi válaszok.
• Egy emberi élet – különösen, ha hosszú – események millióiból tevődik össze; tulajdonképpen egy hatalmas faliszőnyeg, amelybe rengetegféle mintát szőnek.
• Valami rossz van a földben. Valami kísértetjárta dolog. Talán meg is van átkozva.
• Az embernek meg kell fizetnie a rögeszméi árát.
• Ha valaki, akit szeretünk, hirtelen meghal, az nagy fekete lyukat éget a szívünk közepébe. E lyuk betömésének leghatásosabb módja, ha elfogadjuk, hogy az illetőt valami ostoba balszerencse érte. Még jobb, ha el tudjuk hinni – talán csak egy kis időre –, hogy valaki vagy valami megfogható a felelős. Ez kisebbíti a lyukat. Ennyit még egy hülye is tud.
• Valójában soha senki nem tudja, hol érnek véget a dolgok, vagy véget érnek-e egyáltalán.
• A holnap országa szemlátomást egy üres teremben ér véget, ahol olyan lények, aki elég okosak ahhoz, hogy hatalmukba kerítsék a csillagokat, megőrülnek, és a lábukon lévő karmokkal tépik cafatokra egymást.

Tortúra (1987)

• Van magasabb ítélőszék is, mint az embereké, engem ott fognak megítélni.
• Én vagyok az első számú rajongója.

Halálos árnyék (1989)

• Nem valami kedves fickó.
• Bizarr egy világ. Bizarr, bizarr világ.
• Ha a lényegre akarunk szorítkozni, az író egyszerűen olyan fickó, akit azért fizetnek, hogy hazudjon. Minél nagyobb a hazugság, annál magasabb a tiszteletdíj.
• A világ már csak ilyen különös hely. És kemény. És néha balszerencsés.
• A verebek újra szállnak.
• A gyász érzése után a meghökkenést a legnehezebb hatásosan színlelni.
• Az emberek néha úgy is tudnak hazudni, hogy csöndben maradnak.
• Valami nagyon furcsa dolog folyik itt. Nem: több mint furcsa. Borzalmas és megmagyarázhatatlan, de mégis történik, folyamatosan.
• Halott vagy, George! Csak egyszerűen nem vagy elég jól nevelt ahhoz, hogy tudomásul vedd.
• A valódi szörnyeknek is vannak érzéseik. Sőt, azt hiszem, végső soron ettől olyan félelmetesek, nem pedig attól, ahogyan kinéznek.
• A legvégén csak a végzet van, és semmi más nem számít!
• Lehet, hogy az írók meghívják a szellemeket. A színészekkel és más művészekkel együtt ők azok a médiumok, akiket a társadalom elfogad. Olyan világokat teremtenek, amelyek sosem léteztek. Olyan emberekkel népesítik be a világokat, akik sosem születtek meg. Majd pedig meghívnak bennünket, hogy csatlakozzunk ehhez a kitalált világhoz. És mi csatlakozunk. Igen. Még fizetünk is érte.

Végítélet (1990)

• Az az ember, aki a pénzt szereti, szemét, gyűlöletes fajzat. Az, aki nem tud bánni vele, bolond. Nem kell gyűlölnöd, elég, ha sajnálod.
• A kaliforniai sivatag mélyéből, az adófizetők pénzén valaki útjára indított egy pilótajátékot, amely valóban működött. Igazi, gyilkos levélláncot.
• Néha az igazi szeretet éppen olyan néma, mint amilyen vak.
• A világ komisz, haver.
• Még egy őrült társasága is jobb, mint a halál társasága.
• Ha az ember bocsánatot kér, elsimulnak a dolgok. Így működik a világ.
• Lehet, hogy az embert Isten képére alkották, de az emberi társadalmat az Ő ellenlábasáéra, és a társadalom folyton hazafelé igyekszik.
• Manapság nem könnyű az élet.
• Ha minden ok nélkül ilyen borzalom történt, akkor van-e értelme bárminek? Miért élnek egyáltalán?
• A civilizáció eltűntével az emberi társadalom motorjáról lekopott minden krómozás és mütyürke.
• Az emberiség áldása és átka a barátkozás.
• Az embernek egyszerűen nincs hatalma a dolgok fölött, amelyeket elkövetett, nem teheti meg nem történtté őket.
• Isten segedelmével megálljátok a helyeteket.
• Nos, a végén meg kell fizetni mindenért.
• Amikor beleharapsz a kézbe, amelyik etet, akkor várható, hogy ököllé záródik. Ez nemcsak egyszerűen így megy; ez így igazságos.
• Drága öregem, a vég. A legvégső vég.
• A hely, ahol megállt, sohasem számított. Csak az, hogy ott volt… és még mindig megállt a lábán.
• Az élet kerék, egyetlen ember sem képes sokáig fölül maradni rajta. És végül mindig ugyanarra a helyre fordul vissza.
• A halál csak átmenet, egy hely, ahol várni kell, ahogy az öltözőben várunk, mielőtt kimennénk játszani.
• A szerelem mindig talál megoldást.
• Minden ésszerűség végénél tömegsír tátong.
• A helyzet normális, minden el van baszva.
• Azt hiszem, ezt úgy értette, Len, hogy a világ megőrült. Így hiszem. Ez a Yeats tudta, még ha semmi mást nem tudott is, hogy a világ előbb-utóbb felfeslik a varratoknál.
• Ha egy ember meghal, azt akarja, hogy tudj róla, gondolta Starkey.
• Legalább tucatnyi hulla hevert a lift előtt. Starkey óvatosan araszolt közöttük, nem akart rálépni egy rohadó, viaszos kézre, vagy átbukni egy kinyújtott lábon. Attól felüvöltött volna, amit végképp nem akart. Az ember nem üvölthet egy sírban, mert esetleg megőrül a hangtól, márpedig pontosan ott volt: egy sírboltban.
• Annyira bele ette magát ez a gondolat, hogy félt megfordulni, félt, ha megteszi, egy fehérbe öltözött alakot látna, amely hosszú lépésekkel közeledik, fehérbe öltözött alakot, akinek nincs arca, csupán a feketeség a plexi arcvédő mögött. Valamilyen félelmetes jelenés, egy orgyilkos a normális időn és téren túl.
• Gyűlöletet tápláltam szívemben az Úr iránt. Minden férfi és asszony, aki szereti Őt, gyűlöli is egyúttal, mert kemény Isten, féltékeny Isten, Ő Az, Aki, és ebben a világban hajlamos rá, hogy a szolgálatot fájdalommal viszonozza, miközben azok, akik a gonoszt szolgálják, Cadillac kocsikban flangálnak az utakon. Még az is keserű öröm, hogy Őt szolgálhatjuk.
• Isten úgy rendelkezik, ahogy neki tetszik. Nem ti vagytok a fazekas, ti csupán az agyag vagytok.

Hasznos holmik (1991)

• Járt már mifelénk, de mostantól más lesz itt minden.
• Az igazán érdekes cikkek árát az szabja meg, mennyit adna értük a vevő.
• Miért gondolják annyian, hogy a tárcájukban mindenre választ találnak?
• Árut vissza nem veszek, pénzt vissza nem adok! Caveat emptor!
• Az én tiszta lepedőimet senki büntetlenül össze nem feni! Megfizetsz érte, megmondtam!
• Minden eladó. Ez a filozófiám.
• Az olyan világban, amelyikbe Michael Jackson belefér, bármi lehetséges.
• Mr. Gaunt a mestere mindennek.
• Önző népek boldog népek, azt vallom.
• Az események nem peregnek az ember kedvére rémálmában. Azért rémálom a neve.

Dolores (1992)

• A világ néha egy siralmas osztályterem, hát nem?
• Néha bármit mond egy asszony a férfinak, az csak rossz lehet.
• Néha az élet olyan istenverte muris, hogy az embernek muszáj nevetnie.
• Egy baleset néha egy boldogtalan asszony legjobb barátja.
• Néha egy nő csak a szipirtyóságába kapaszkodhat.
• Az ember nem sokat tehet az érzéseiről, és azt hiszem, ezt Isten is tudja.
• Vannak alkalmak az ember életében, amikor nem valóságosak a percek, úgy hogy össze se tudja számolni őket.

Bilincsben (1992)

• A szar az égből is jöhet.
• És most mi lesz?
• Aki életben akar maradni, az nem udvariaskodhat és nem kérhet elnézést.
• Reggel kibújsz az ágyból – és lehet, hogy ez az utolsó reggeled.
• Az igazi szörnyek szívét semmiféle bűvös karóval nem lehet átszúrni.
• Amit ma megihatsz, ne halaszd holnapra!

Nem jön szememre álom (1994)

• Ahogy őszbe fordult a nyár, és Carolyn utolsó telébe sötétedett az ősz, Ralph gondolatait mindjobban betöltötte a halálóra. Ahogy lassult, egyre hangosabban ketyegett. De Ralph álmát még nem zavarta. Az csak később jött.
• Húzd föl a Halálórát
• Amikor a baj elér egy bizonyos szintet, már nem lehet javítani vagy változtatni rajta, mert egyre csak rosszabb lesz minden.
• Ha a hülyeség elér egy bizonyos szintet, akkor nehéz együtt élni vele.
• Azt hiszem, nagyon ritka, hogy a szokásos emberi konfliktusok úgy oldódjanak meg, ahogy a tévében szoktak. A valóságban állandóan visszatérnek, egyre kisebb köröket írnak le, míg végül eltűnnek. Illetve talán nem is eltűnnek, hanem fölszáradnak, mint sárfoltok a napon.
• Nincs a világon, ami egy rendes éjszakai alváshoz lenne fogható.
• Az emberek mindig is belehaltak az alváshiányba, noha az orvosi vizsgálatok végeztével a halál oka rovatba azt írták, hogy öngyilkosság, nem pedig azt, hogy álmatlanság.
• Olyan erők munkálnak Derryben, amikről ne is akarjál tudni.
• Bizonyos szempontból – igazság szerint rengeteg szempontból – Derry nem olyan, mint más helyek.
• Szerintem az öregedés legrosszabb része a magányosság – nem az, hogy itt sajog, ott szúr, nem a hisztis belek, vagy az, hogy nem kapsz levegőt, ha fölmásztál azon a lépcsőn, amin húszévesen fölrepültél, hanem a magányosság.
• Az igazság az, hogy az élet egyszerre tervszerű és véletlenszerű, noha nem egyenlő mértékben.
• A Véletlen őrült. A Tervszerű épelméjű.
• Az élet néha viccesebb, mint Groucho Marx.
• Lehet, hogy te nem tudod, de az alakváltoztatás tiszteletreméltó régi szokás Derryben.
• Előbb-utóbb visszatér minden, amiről azt hiszed, hogy magad mögött hagytad. Legyen jó vagy rossz, visszatér.

A halálsoron (1996)

• Nem tudtam segíteni, főnök. Megpróbáltam visszatartani, de már túl késő volt.
• Minden korban szörnyű dolog egyedül lenni és félni, de azt hiszem, öregkorban a legszörnyűbb.
• Azt hiszem, vannak dolgok, amik sohasem változnak.
• A kívánságból többnyire megismerszik az ember.
• A gyógyulás sohasem a gyógyítón vagy a betegen múlik, egyedül Isten akaratán.
• Különös, mennyire nyomot hagy az arcunkon és egymáshoz hasonít a fájdalom.
• Micsoda világban élünk, micsoda világban!
• Ami itt történik, az itt marad.
• Mindent megadnék, hogy visszaforgathassam az időt, de ezt senki sem teheti.
• A varázslat veszedelmes dolog.
• Hiszem, hogy a világban létezik a jó, amelyet így vagy úgy áraszt magából a szerető Isten. De hiszek egy másik erőben is, amely éppen olyan valós, mint az Isten, akihez egész életemben imádkoztam, és tudatosan azon munkálkodik, hogy minden tisztességes elhatározást romba döntsön. Nem a Sátán, én nem hiszem, hogy a Sátán lenne (bár hiszem, hogy ő is valóságos), hanem a diszharmónia démona, valami vásott és ostoba dolog, amely vígan kuncog, ha egy öregember felgyújtja magát, pedig csak pipára akart gyújtani, vagy amikor az imádott kisbaba a szájába veszi az első karácsonyi ajándékát, és megfullad tőle.
• Fölnéztem a falra, és neveket láttam, amelyeket 1924-ben, 1926-ban, 1931-ben írtak oda. A neveket lemosták, az embereket, akik odaírták őket, úgy is lehet mondani, szintén lemosták, de azt hiszem, semmit sem moshatsz le tökéletesen a világ sötét üvegéről, és most ismét láttam őket, a nevek egymásba érő gubancos dzsungelét, és ahogy rájuk néztem, mintha a holtakat hallottam volna, amint beszélnek, énekelnek, kegyelemért könyörögnek.
• John Coffey, önt polgártársai esküdtbíróságának jóváhagyásával az állam tiszteletreméltó bírája villamosszék általi halálra ítélte. Isten óvja az állam népét. Akar valamit mondani az ítélet végrehajtása előtt?
  John ismét megnyalta az ajkát, aztán három tisztán érthető szóval válaszolt:
  - Bánom, ami vagyok.
• Olyan förtelmesnek tűnik az Öreg Füstös, ahogy így most visszanézek, olyan gyilkosan oktalannak. Törékenyek vagyunk, mint a fújt üveg, még a legjobb körülmények között is. Megölni egymást gázzal és villannyal, hidegvérrel? Ez maga a téboly. Az iszonyat.
• Az idő megteszi a magáét, akár akarod, akár nem. Mindent magával visz, és a végén nem marad más, csak a sötétség. Néha találkozunk másokkal ebben a sötétségben, és néha megint elveszítjük őket.
• Mindannyian meghalunk, tudom hogy nincs kivétel, de néha, ó Istenem, olyan hosszú a halálsor.

Rémület a sivatagban (1996)

• Joguk van hallgatni. Ha úgy döntenek, hogy nem hallgatnak, akkor minden, amit mondanak fölhasználható maguk ellen a bíróságon. Joguk van ügyvédet kérni. Megölöm magukat. Ha nem áll módjukban ügyvédet fogadni, kirendelnek maguknak egyet. Megértették a jogaikat, amelyeket elmagyaráztam maguknak? (37-38.old.)
• Ha egy dilis rendőrrel találkoznak, akkor bizony komoly a helyzet.
• Olyan erők vannak odakint, amelyekre ne akarjatok még gondolni se!
• Lehet, hogy az igazán félelmetes dolgokra soha, semmilyen korban sem vagy képes fölkészülni.
• Az ember általában nehezen hal meg. Épp ez benne a borzalmas.
• Mindig is így volt; mindig is így lesz; az élet elszáll, marad a test.
• Őrült, nem ismer kegyelmet, de ugyanakkor módszeres.
• A gonosz törékeny, ugyanakkor ostoba: nem sokkal azután, hogy a környezetét megmérgezi, ő is elpusztul.
• Az élet több annál, mint hogy a fájdalmat kerülgessük. (459.old.)
• Amikor az ember életben próbál maradni, csak azt látja, amit látnia kell; a többi a kerítés mögött marad. (625.old.)
• Az Isten szeretet. (637.old.)
• Martin tiszteletes ezerszer elmondta, úgy sulykolta belé, mint valami helyesírási szabályt: épelméjű ember nem hisz istenben. Ezt nem mondhatod el a szószékről, mert a gyülekezet kikergetne a városból, de ez az igazság. Istennek semmi köze az ésszerűséghez; istennek a hithez, a bizalomhoz van köze.
• Végül is szerette a fiát, és a szeretet sok bogarat elvisel. Az volt a véleménye, hogy többek között ezért van a szeretet. (55.oldal)
• Kimentheted a fiút a pokol tüzéből, de nem olthatod ki a pokol tüzét a fiúban.(123.old.)
• Viharban minden kikötő jó.(310.old.)
• Az emberek képesek olyan árnyakat vetni, amelyek olyanok, mint az állatok, de ezek csak árnyképek, a fény és vetítés apró trükkjei. Nem inkább valószínű, hogy Isten is efféle dolog? Csak egy újabb legendás árnyék? (430.old.)
• - És mi a hit ellentéte? (.....)

- Hitetlenség? - próbálkozott. - Nem. Nem hitetlenség,hanem kétkedés. Az első természetes dolog, a második akaratlagos. És amikor valaki kétkedik, David, akkor milyen a lelki beállítottsága? (...) - A kétkedő lelki jellemzője a kétségbeesés. (465.old.)

• Akkor porladt szélfútta homokká minden, amit valaha szilárdnak hitt. (534.old.)
• Isten csak egy kifejezés, egy szófordulat, amit akkor használsz, ha látod, hogy a nehézkedés törvényének engedelmeskedve nyakig ülsz a szarban.(...) az imádság csak annak a megnyílvánulása, amit a pszichológusok "mágikus gondolkodásnak" neveznek, így hát nincs Isten. (554.old.)
• A hazugság fikció, mondta az öreg hüllő száraz, cinikus vigyorral, a fikció művészet, ebből következőleg minden művészet hazugság. (575.old.)
• Ha ezt el tudja kerülni - ha kicselezi a kíváncsiságnak álcázott kétségbeesést - akkor vélhetőleg rendben lesz minden. (609.old.)
• (...) szeretné még egy kicsit érezni a férje szagát. Érezni őt. (...) A szag, az érintés, a hang emléke. A szemüveg, amelyet vezetés közben viselt. Fájni fognak,mégis... (628.old.)

A rendcsinálók (1996)

• Az élet olyan befejezetlen a filmekhez és a könyvekhez képest! Mint egy kurva saláta!
• Rájöttem, az ember mindig talál valamit, amiért hálás tud lenni.
• Furák az emberek.
• Az őrültség nem mindig jelent tévedést.
• Mindent összevéve az emberek nehezen halnak meg, minden méltóság nélkül távoznak… és valószínűleg ne is tudatosul bennük a távozás.
• Szerintem itt semmi sem létezik, legalábbis nem igazán.

Tóparti kísértetek (1998)

• Minden azon múlik, hogy boldogok vagyunk-e.
• Az olvasók hűségével semmilyen más művészet közönsége nem veheti fel a versenyt.
• Az olvasók imádják az állandó főhősöket, ilyenkor úgy érzik, mintha hazaérkeztek volna, családi körbe.
• Lehet, hogy álmában mindenkiből író lesz. Honnan is tudhatnánk?
• A fájdalom olyan, mint a részeg vendég: mindig visszajön még egy utolsó összeborulásra.
• Aki könyvet olvas, kezdetnek éppúgy hajlandó eltársalogni az időjárásról, mint akárki más, de innen általában tovább is tud lépni.
• És ha a halálban megtébolyodunk? Vagy élve maradunk, de éppen ettől őrülünk meg? Akkor mi van?
• Úgy gondolom, a házak más, lassúbb időszámítás szerint élik a maguk életét, mint a lakóik. A régi házakban közelebbinek érződik a múlt.
• Ha az ember regényírással foglalkozik, csak oldalról oldalra haladhat.
• A múzsák maguk is szellemek, és néha kéretlenül lepik meg az embert.
• Tudom, hogy nagyképűen hangzik, de hát az Idegen egyszer valamennyiünkért eljön. Hiszen mi is csak csontok vagyunk a magunk zsákjában, az Idegen pedig… nos, az Idegennek az kell, ami a zsákban van.
• A gyilkosság a pornográfia legocsmányabb formája; a ’tedd, amit akarsz’ végső és visszavonhatatlan határesete.
• Sírni a szemünkkel sírunk, más lehetőség nem adatott nekünk, de azon az estén úgy éreztem, mintha minden pórusomból, testem minden hasadékából és zugából patakzanának a könnyek.

Tom Gordon, segíts! (1999)

• A világnak fogai vannak, és beléd marhat, amikor csak akar.
• Nem hiszem, hogy létezik egy igazi, gondolkodó Isten, aki feljegyzi minden madár halálát Ausztráliában, vagy minden bogárét Indiában, egy Isten, aki nagy aranykönyvébe beleírja minden bűnünket, és ítélkezik felettünk, amikor meghalunk – nem akarok egy olyan Istenben hinni, aki szándékosan rossz embereket teremt, hogy aztán szándékosan elküldje őket megsülni a pokolba, amelyet szintén Ő teremtett –, de azt hiszem, hogy kell lennie ott valaminek.
• Nagyon közel van, akármi legyen is az, és tanakodik. Vagy jön, és darabokra tépi, vagy továbbáll. Ez nem vicc, és nem is álom. A Halál és az Őrület áll, kuporog, esetleg ott ül, a tisztás szélén. Azon gondolkodik, hogy most vigye el… vagy hagyja még érni egy kicsit.
• Mire túl durvává válik a helyzet, általában már késő visszafordulni.

Álomcsapda (2001)

• Más nap, ugyanaz a szar.
• Az álmok gyorsabban öregszenek, mint az álmodók.
• Felnőttél, férfivá váltál, meg kellett szoknod, hogy kevesebbet kapsz, mint amennyiben reménykedtél; fölfedezted, hogy az álommasinán nagy NEM MŰKÖDIK feliratú tábla lóg.
• Többet várni biztos recept a szívfájdalomra.
• Közeledik a sötétség.
• Nem ismerjük föl azokat a napokat, amelyek megváltoztatják az életünket.
• Egyes dolgokat nem biztonságos elmondani, még a legjobb barátainak sem. És ezt néha a legjobb barátok is tudják.
• A dolgok változnak, de csak a bolond hiszi, hogy mindig csak rosszabbra. Ezt gondolta akkor.
• Ó, ember, miért olyan kemény a világ?
• Az ember nem változtathatja meg a múltat, akárhogy erőlködik.
• A gondatlanság halálos. Egy darabig szerencséd van, de végül mindig bejön. A gondatlanság megöl.
• Némelyik álom meghal és lehullik, ez az élet egyik keserű igazsága. Hány ilyen keserű igazság van még?

A Fekete Ház (2001)

• Azt hiszem,tudja,ki az elkövető.Olyasvalaki lehet,aki közel áll hozzá.Akárki is,Marshallné tudja a nevét,és ez kergeti az őrületbe.
• Gorg,Gorg,gyere!Szolgáld az Abbalahot!Keresd Tansyt!Keresd Irma anyját!Szolgáld az Abbalahot,Gorg!Szolgáld a Bíbor Királyt!
• Az emberek hangja tele van információkkal.
• Ha az ember csaknem mindig nyer, akkor a győzelemnek olyan lesz az íze, mint a megerjedt szőlőlének.
• Ésszerű világban élünk. A halottak nem járnak vissza. Mindennek oka van, és ezek az okok mindig ésszerűek.
• Talán úgy van, hogy ha az ember megőrül, először tombol, azután mikor már a harchoz is őrült, megnyugszik és beletörődik mindenbe.
• Nem szabadulhatsz attól, ami nem létezik.
• Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.
• Míg a jó dolgok rendszerint hosszú idők alatt fejlődnek ki, a gonoszak teljes pompájukban, kulcsra készen szökkennek elő, mint a krampusz a dobozból.
• Amit szeretsz, annál erősebben kell szeretned, mivel egy napon el fog tűnni.
• Bizonyos dolgoknak meg kell történniük. Meg kell történniük.
• Miért van az, hogy az élet mindig olyan sokat követel, és olyan keveset ad?
• A roggyant Nelson Hotel,a sötét kocsma,a cipőbolt és a többie,amelyeken a kiöntött folyó folyó zsírkrétája húzott,vizszintes stráfot,ugyanilyen kísérteties,álomszerű,félig-meddig irreális légkört árasztanak,mint ami a Fekete Házat is áthatja.
• Soha életedben,Jack.Soha bárkinek az életében.Az Abbalah elfúj téged,mint egy gyertyát.

Rémautó (2002)

• Az ember nem mindig a szájával beszél. Néha alig számít az, amit mond. Jelezned kell a mondandódat.
• Nem sokat értek a tudatalattihoz, de valami lüktet a fejünkben, éppen úgy, mint a mellünkben, és formátlan, nyelvileg meg nem fogalmazott gondolatokat hordoz, amelyeket legtöbbször meg sem tudunk fejteni, és rendszerint ezek a legfontosabbak.
• Semmit sem tudok okokról, csak láncolatokról – hogyan alakítják ki magukat, láncszemről láncszemre, a semmiből; hogyan fonódnak össze a világgal. Néha az ember megragadhat egy láncszemet, és kihúzhatja magát vele valamilyen sötét helyről. Nagyobbrészt azonban azt hiszem, az emberre csavarodik. Ha szerencséd van, csak elkap. Ha nincs, meg is fojt.
• Az emberek szinte bármihez hosszászoknak. Azt hiszem, ez a legjobb az életünkben. Természetesen a legrosszabb is.
• Néha, amikor rosszul mennek a dolgok, több segítséget kapunk, mint amire számítunk. És néha még ez sem elég.
• Aki kíváncsi, hamar megöregszik, aki nem kíváncsi, az se marad fiatal.
• Az elme hatalmas és gyakran megbízhatatlan gépezet.
• Hősiesség az, ha az ember a félelmét legyőzve halad előre.
• Ha az ember olyasmiről beszél, ami régen történt, akkor teljesen kinyílik. A történet kihajt, mint egy virág. Asszem ez jó is, rossz is.
• Vannak dolgok, amiket az ember szívesen kihagy.
• Eljön az idő, amikor a legtöbb ember meglátja a nagy összefüggést, és rájön, hogy nem azért csücsörít, mert a jó sors csókját várja, hanem mert az élet éppen most csúsztatott a szájába egy keserű pirulát.
• Az elme néha kiszabadul az ésszerűség és a logika ellenőrzése alól.
• Vannak pillanatok az életben, amik nem számítanak, és vannak, amik igen, és van néhány – talán tucat –, amikor minden egy hajszálon múlik.
• Tapasztalatom szerint a szart tárolják, és egy napon egyszerre zúdul ki az egész.
• Fura, hogy milyen közel van néha a múlt. Néha úgy tűnik, mintha elég lenne kinyújtani a kezed, hogy megérintsed. Csak… Csak ki akarná ezt igazán?
• A világban ritkán fejeződnek be a beszélgetések.
• Az idő elmegy. Ha csöndben vagy, hallhatod is gyászos csoszogását.

Lisey története (2006)

• De aztán a következő borongós napon olyan iszonyatos erővel hasított a lelkébe Scott hiánya, hogy nem érzett mást, csak ürességet, többé nem érezte magát nőnek, mintha egy halott fa lett volna, amelynek ágai között keresztül fúj a metsző novemberi szél. Liseyt most is ez az érzés gyötörte, Scott nevét akarta kiáltani, haza akarta hívni őt, majd' megszakadt a szíve, ahogy belegondolt, milyen évek várnak rá, és azon tűnődött, mire jó a szerelem, ha ez a vége, ha csak tíz másodpercig is így érez az ember. (137.old.)
• Lisey egyre zavaróbbnak érezte, ahogyan ezek az emlékek folyamatosan a felszínre törtek. Mintha a múlt sohasem ért volna véget, mintha az idő végtelenbe nyúló tornyának emeletén továbbra is minden újra meg újra megtörténne. (213.old.)
• Csak forog körbe-körbe, mint egy tornádó, és közben teli torokból Scott nevét üvölti, bánatában üvölt, üvölt, mert elveszítette Scottot, dühében üvölt; üvölt, mert azt akarja, hogy Scott megmagyarázza neki, hogy miért hagyta el, azért üvölt, hogy Scott visszatérjen hozzá, hogy végre visszatérjen hozzá. Sebaj, minden ugyanaz, pedig nélküle semmi sem ugyanaz, utálja Scottot, és hiányzik neki, egy lyuk van a testében, és a Yellowknife felől fújó jeges északi szél keresztülsüvít rajta, a világ teljesen üres, nincs benne szerelem, ha nincs, aki a nevedet kiáltsa, ha nincs, aki hazahívjon. (292.old.)
• Jó vagy azokhoz, akiket szeretsz. Jó akarsz lenni azokhoz, akiket szeretsz, mert tudod, hogy akármilyen sok időt töltesz is valakivel, a végén úgy érzed majd, hogy nem voltál eleget vele. (312.old.)
• Az őrület ellenérvei lágy, susogó hanggal zuhannak a semmibe.(....) Néha az ember tényleg hallja, ahogyan a dolgok eltűnnek, nem igaz? Van, amelyik lehullik, szintről szintre egyre lejjebb zuhan, és csak egy lyuk marad utána, amin keresztül az ember lenézhet a mélybe. Vagy, ha nem vigyáz, maga is belepottyanhat. (346.old.)
• (...) de az álmok világába sosem együtt mennek, és Lisey attól fél, hogy a halál is ilyen lesz, a halál, ahol álmok ugyan még vannak, viszont a szerelem - az otthon, a kéz, ami a kezedre kulcsolódik, mikor a nap végén madárrajok szelik át az égboltot a Nap égett-narancssárga korongja elött - hiányozni fog. (359.old.)
• Az a valami megöl minden reményt, ezt pillantják meg a rákos betegek az ágyuk melletti vizespohárban, amikor már az összes fájdalomcsillapító elfogyott, és a morfinpumpa nullát mutat, és még messze a hajnal, de a fájdalom nem távozik, csak egyre mélyebbre rágja magát a haldoklók álmatlan csontjaiba. És ez a valami él. Mindenkit gyűlöl, és végtelenül falánk. (365.old.)
• Vannak dolgok, amiket sosem felejt el az ember. Kezdett ráébredni, hogy ezek a dolgok - a zene, a holdfény, vagy a csók - amiket a gyakorlati életben az ember pillanatnyinak vél, és éppen ezért nem sokat törődik velük, pontosan ezek a dolgok tartanak a legtovább. Talán nevetségesnek tűnnek, mégis ezek dacolnak a legtovább a feledéssel. (613-614.old.)
• A Paragonyban a legtöbb dolog attól függ,hiszel-e benne.
• Az emlékek birodalmában minden relatív.

Duma Key (2008)

• A külvilág csaknem teljesen elmaradt, és ha ez történik, az ember kezdi tisztábban hallani magát. Ha pedig az énjeink - a felszín és a mély - jobban megértik egymást, ez kiiktatja az önmagunkban való kétkedést, és felszámolja a zűrzavart. (131.old.)
• (...) annyiszor becsapjuk magunkat, hogy nyugodtan választhatnánk hivatásnak. (144.old.)
• Az olyan barátságok, amelyek nevetéssel kezdődnek, erősek szoktak lenni. (157.old.)
• Az ember persze szívesen elhinné, hogy a dolgok meghatározott módon történnek. Ha a múltról van szó, mindnyájan hamisan keverjük a kártyákat. (233.old.)
• Volt más is. Csak nem tudtam, hogy mi az a más. Még nem tudtam. Ha megpróbáltam volna szavakba önteni, olyan hülyén hangzott volna, mintha egy szerencsesütiből előhúzott cédulát olvasnék fel. Amire többek között rá van írva a végzet. (351.old.)
• De van a modern életnek egy szabálya, amely sziklaszilárdabb annál, hogy sosincs rendőr, amikor szükség lenne rá: amikor igazán szükséged lenne emberi lényre, akkor mindig az üzenetrögzítővel találkozol. (547.old.)

Állj ki mellettem!

• A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.

• Az igaz szeretetnek foga van; az igaz szeretet mélyen beléd harap; és a sebek nem hegednek. Nincs az a szó , nincs az a mondat, ami be tudná őket gyógyítani. Sőt pont fordítva igaz, ez benne a vicces. Ha a sebek beforranak , a szavak velük tűnnek el.

Forrás nélküli

• A gyerekek hajlamosak az első húsz évben fárasztóan kiborítani, a második húszban lekezelni szüleiket.
• A keresztények vakon hiszik Jézus csodatetteit. A rózsakeresztesek szentül hitték a talizmánok gyógyerejét. És persze azok a milliók, akik L. Ron Hubbard Dianetikáról szóló könyvét megvették, vagy az agykontrollal foglalkoztak... Én csak annyit mondhatok, hogy olyan vakot nem láttam, aki koncentráció útján szerezte vissza a látását, se olyan sebesültet, amelyikből erős rágondolás segítségével távozott el a golyó és állt el a vérzés.

További információk

• Stephen J. Spignesi: Stephen King elveszett művei; ford. Takács Erika; Inkvizítor, Bp., 2002
• Lisa Rogak: Kísértetszív. Stephen King élete; ford. Komáromy Rudolf; Európa, Bp., 2010
• Valerie Gold: Stephen King, az árnyak királya; Vintage Media, Bp., 2014