Mikola István
Mikola István egészségügyi miniszter, 2006-ban a Fidesz „miniszterelnökhelyettes-jelöltje”.
Idézetek
szerkesztés- Ha csúnyán írtam annak idején az iskolában, kaptam egy körmöst, aztán egy óra múlva szépen írtam. Most [a gyereket] elviszik pszichiáterhez. Tehát itt elképesztő helyzet van.
- Az országnak egy nagyon kemény irányításra és rendteremtő akaratra van szüksége.
- Európa reevangelizálása a magyarságnak a missziója.
- A Képmás című katolikus folyóirat estjén, Szeged, 2006. február 23. [1]
- Új tudat formálásra, a nemzettudat formálásra van szükség. És nem árt, hogyha az ember végiggondolja a tudományoknak a megállapításait, eredményeit, az új nemzettudat csak akkor tud kialakulni, hogyha abba[n] a bizonyos nemzetlélekben, a kollektív tudattalanban elegendő energiatömeg, energiamennyiség van. […] Ma energiahiányos a kollektív tudattalan, vissza kellene valamilyen módon töltenünk ebbe az energiát, erőforrásokat kellene nyernünk ahhoz, hogy elindulhasson egy új, olyan nemzettudat kialakulása. És ennek részeként egészségtudatosság jöhessen létre, ami a jövőnk szempontjából alapvetően fontos.
- Mert ha négy évre nyerni tudunk, és utána, mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának - 20 évre minden eldőlne ebben az országban.
- Beszéd a Fidesz kongresszuson, 2006. március 19. [2]
- s igenis, a mindenkori irányításnak, menedzsmentnek, hatalomnak korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát. A közösség (...) a közjó és az igazságosság szellemében. Mit jelent a másik oldal? Az egyén parttalan szabadságvágyának a kibontakozását kell segíteni, nem kell a közösség, önmegvalósító, mai szingli életforma, az az igazi. Nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet a fiúk, a lányok nyakába fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno. Elgondoltam ezt a két képet, két világ. Döntenünk kell a két világ között. Az egyik oldalon az élet kultusza, az egyén, a közösség boldogulásának a segítése, a másik pedig az önpusztító, talán prolongált öngyilkosság-kép is aposztrofálható (...)
- Beszéd Pécsett 2006. március 21., [3]
- (riporter): - Az elmúlt napokban számos kijelentése (szinglik, bőrnadrágos, fülbevalós fiúk, techno) miatt támadták, amire ön azzal válaszolt, hogy kórházprivatizáció-ellenessége miatt vált célponttá. Ezt továbbra is fenntartja?
- (Mikola): – Kampány van, ez is a kampány részévé vált. Azt tartom fenn, hogy beszédeimből, nyilatkozataimból kiragadtak, megváltoztattak, elferdítettek egy-egy kijelentést, amit utána gunyorosan tálaltak. Hogy csak egyet említsek: én éppen segíteni akarok az egyedül élőknek, a szingliknek. Meggyőződésem, nekik is jó lenne, ha részt vennének különböző közösségek életében és munkájában. Tehát sem az említett, sem a többi kifejezést nem pejoratív értelemben használtam.
- Interjú, Dél-Magyarország online.
- Hadd kezdjem azzal, hogy nincs kormányprogram. Az egészségügyben egy összevissza beszéd van, zavart keltő kommunikáció, ugyanakkor azt is látom, hogy nincs kormányzás, az egészségügyben pedig megjelennek olyan intézkedések, rendeletek, amelyek a megszorító csomagnak a komoly elvonásait már a gyakorlatban megvalósítják. [...]
- ma Magyarországon gyakorlatilag sehol nincsenek meg a gyógyításnak a minimális feltételei, hiszen a kórházak fenntartói az önkormányzatok ki lettek semmizve az elmúlt négy évben, nem tudják a fejlesztés felújítási forrásokat biztosítani, ezért a kormány kénye kedve szerint kiküldheti az ÁNTSZ-t, mint hatóságot, ellenőrizze le a jogszabályban előírt minimális feltételek meglétét [...].
- Ezek az ötletbelövellésekből álló ún. egészségügyi reformtervek, ezek elsősorban üzleti megfontolású tervek és bizony aggódunk amiatt, hogy itt a kérdés az ország utolsó nagy, még nem privatizált nemzeti hatáskörben lévő vagyona körül az egészségügyi közvagyon körül forog és folyik. [...]
- az országban egy elfogadhatatlan centralizáció folyik. Mosolyogva mondom, hogy bennünket és engem vádoltak azzal, hogy az állami felelősséget akarjuk tovább fejleszteni és tovább növelni, minden normális országban az állam felelőssége a polgárok egészségügy ellátása és most mit tapasztalunk, azt, hogy olyan új szervezetek jönnek létre, már a nevüket sem tudom, amelyeket ki akarnak vonni a Parlament ellenőrzése alól és mint valami szuper kormányzati szintű, nem ellenőrizhető szervezetek irányítják majd a reformfolyamatot. [...]
- Az egészségügyben bizonyos pénzügyi fiskális körök ragadják magukhoz a hatalmat, úgy tűnik, hogy a pénzügyi körökben dőlnek el azok, hogy mit kell tenni az egészségügyben és hát orvos vagyok, eszembe jut ilyenkor, hogy azért az orvoslás, a gyógyítás az nemcsak és nem elsősorban pénz és gazdaság, piac, meg verseny, hanem az azért egy szeretetszolgálat, egy professzió, azzal foglalkozunk, hogy hogy tudnánk magunkat megszervezni ebben a szerencsétlen ellenzéki pozícióban, hogy legalább a legnagyobb károkat el tudjuk hárítani.
- Forrás: Magyar Rádió/Observer 2006. július 03. 06:55 (interjú a Vasárnapi Újságban)
Gyalázat. Eddig arról volt szó éveken keresztül, hogy kevés a mentőkocsi és a személyzet, közel ezer embert bocsátanak el. Mára kiderült, hogy az egészségügyi reform nem létezik, csak pénzelvonás, forráskivonás és a lakosság megsarcolása. Ez a liberális-balliberális hatalmon lévő döntéshozók irányultsága és terve.
- Hírtv-interjú [4].
A traumatológiai ellátás félkatonai körülmények között kell, hogy történjék, e téren semmiféle rebelliónak, demonstrációnak nincs helye.
- Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet nyilatkoztára reagálva. Index, 2001. október 4. [5]
A kormány egészségügyi programjával történelmi bűnt követett el a magyarság ellen. Elszabadult az SZDSZ, egy hatszázalékos budapesti párt, és olyan közép-amerikai típusú, neoliberális egészségpolitikát diktál, ami nem illik Európába, és ütközik a magyar kultúrával
- Érdemi egyeztetés nélkül nem lehet az egészségügyet megváltoztatni. fidesz.hu, 2006. október 12. [6].