Szijjártó Péter
(1978–) magyar politikus, külügyminiszter
Szijjártó Péter (Komárom, 1978. október 30. –) magyar politikus, 2002 óta országgyűlési képviselő, 2010-től Orbán Viktor miniszterelnök személyes szóvivője, 2012-től külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, 2014-től külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter |
---|
Lásd még |
Szócikk a Wikipédiában |
Idézetek, 2010–
szerkesztésIdézetek, 2012
szerkesztés- Interjú Hajagos Andreával az előző napi Európai Bizottság 2013. évi első kohéziósalap-visszatartási javaslatáról. Magyar Televízió, Ma reggel című műsor, 2012. február 23.:[1][2]
- Mi azt sajnáljuk és méginkább érthetetlennek tartjuk, hogy az Európai Bizottság miért hagyta figyelmen kívül a tényeket, a valóságot, a valós gazdasági helyzetet. Magyarország költségvetési hiánya a nyolcadik legalacsonyabb az idei esztendőben az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy húsz tagország nálunk magasabb költségvetési hiánnyal rendelkezik. [...]
- Hogyha három éven keresztül alacsony költségvetési hiányt tudunk produkálni, hogyha közben a gazdasági növekedésünk meghaladja az Európai Unió átlagos növekedését, meghaladja az eurozóna átlagos növekedését, ráadásul a tavalyi utolsó negyedévben mind az eurozóna, mind az Európai Unió recessziót produkált, mi pedig növekedést tudtunk produkálni, akkor az azt mutatja, hogy egy hosszú távon fenntartható, alacsony költségvetési hiánnyal rendelkező gazdaságpolitikát tudtunk, tudunk folytatni. Ráadásul, ami pont a magán-nyugdíjpénztárakat illeti, ott az egész nyugdíjrendszer átszervezéséről van szó. Az idei esztendő az első olyan év, amikor megáll a lábán a nyugdíjrendszer. Tehát ha van struktúrális átalakítás, akkor például a nyugdíjrendszernek az átszervezése az az. És igaz, hogy ez az első évben a nyugdíjtőzsde, a kötelező nyugdíjtőzsde[3] megszüntetése okán egy nagyarányú bevételt hozott, de minden évben könnyítést jelent a költségvetés számára, hiszen nem kell a költségvetésnek az adófizetők pénzéből sokszáz milliárd forintot betenni a nyugdíjkasszába azért, hogy működjön, mert az megáll a maga lábán.
- Hát nézze. Én inkább azt mondanám, hogy méltánytalannak tartjuk ezt a döntést, ráadásul megalapozatlannak is. Mégpedig azért, mert még egyszer mondom, a tények figyelmen kívül hagyásával született. Mert hogyha az Európai Bizottság a saját maga által is elismert számokat, a gazdasági növekedés ütemét, a kormány gazdasági intézkedéseit nézte volna, akkor nyilvánvalóan ilyen döntés aligha született volna. Ráadásul ez szerintünk egy jogilag is meglehetősen instabil lábakon álló javaslat, hiszen egy olyan jövőbeni bizonytalan, egyesek szerint igen, mások szerint meg nem bekövetkező esemény alapján határoz meg, illetve javasol szankciókat. [...]
- 2004 óta a szocialista kormányok képtelenek voltak arra, hogy a költségvetési hiányt olyan szintre csökkentsék, hogy az megfeleljen az Európai Unióhoz való csatlakozáskori követelményeknek, illetve vállalásunknak. Erre képtelenek voltak a szocialista kormányok. Ezért 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt vagyunk. Na de, hát pont most jövünk ebből kifelé. Pont most, három éven keresztül már 3% alatti hiányt tudunk produkálni és mivel a gazdaságpolitikánk látszik, hogy jó irányba tart, hiszen azért az egy nagy bravúr, hogy amikor mind az eurozóna mind az Európai Unió az utolsó negyedévben már recesszióba került, mi növekedni tudunk. A növekedési ütemünk fölötte van az Európai Unió átlagos növekedésének, tehát látszik, hogy jó irányba megy a gazdaságpolitikánk, akkor egy ilyen döntés, illetve javaslat, én azt gondolom csak úgy tud születni, ha ott a tényeket figyelmen kívül hagyják.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyar Televízió, Ma reggel, 2012. február 23., 36:15-től 43:35-ig.
- ↑ Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa szerint a magyar kormány által benyújtott levelek nem tartalmaztak olyan konkrétumokat, ami miatt megváltoztatták volna az uniós testület döntését. A Bizottság szerint a 2011-es 3% alatti hiány csak a bankadónak, a válságadónak és a magán-nyugdíjpénztári pénzek átirányításának köszönhető, egyszeri intézkedéseknek és nem struktúrális átalakításoknak (ld. február 22-i Híradó Este).
- ↑ kötelező nyugdíjtőzsde = a magán-nyugdíjpénztári rendszer.