Ulpianus

Ulpianus az öt legnagyobb római jogtudós egyike volt.

Az alábbi idézetek a Digestából valók:

• Res iudicata pro veritate accipitur. (Ulp. D. 50, 17, 207.)

Az ítélt dolgot (jogerős ítéletet) igazságként kell elfogadni.

• Non alienat, qui dumtaxat omittit possessionem. (Ulp. D. 50, 17, 119.)

Nem idegenít el (az), aki pusztán kiesik a birtokból.

• Nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam ipse haberet. (Ulp. D. 50, 17, 54.)

Senki sem ruházhat át több jogot másra, mint amennyivel ő maga rendelkezik.

• Non debet cui plus licet, quod minus est, non licere. (Ulp. D. 50, 17, 21.)

Nem helyénvaló, hogy akinek joga van a többhöz, (annak) ne legyen joga a kevesebbhez.

• Ex qua persona quis lucrum capit, eius factum praestare debet. (Ulp. D. 50, 17, 149.)

Amely személyből valakinek haszna származik, annak tettéért köteles helytállni.

• Non videntur, qui errant, consentire. (Ulp. D. 50, 17, 116, 2.)

Úgy tekintendő, hogy nem értenek egyet (azok), akik tévednek.

• Nemo videtur fraudare eos, qui sciunt et consentiunt. (Ulp. D. 50, 17, 145.)

Úgy tekintendő, hogy nem szedik rá azokat, akik (az érdekeikkel ellentétes eljárásról) tudnak és (abba) beleegyeznek.

• Nemo ex suo delicto meliorem suam condicionem facere potest. (Ulp. D. 50, 17, 134, 1.)

Bűncselekményével senki sem teheti kedvezőbbé a helyzetét.