A Dűne
Frank Patrick Herbert (1920. október 8. – 1986. február 11.), amerikai sci-fi író regénye.
Idézetek a műből
szerkesztésA kezdet kezdetén kell a leggondosabban ügyelni rá, hogy meglegyen a dolgok egyensúlya. Ezt jól tudja a Bene Gesserit minden tagja. Aki tehát tanulmányozni kezdi Muad-Dib életét, az ne feledje el elhelyezni a ko-rában: IV. Shaddam, a Padisah Császár uralkodásának 57-dik évében jött a világra. És különösen ne feledje el elhelyezni környezetében: az Arrakis bolygón. Ne tévesszen meg senkit az, hogy a Caladanon született, és ott élte le első tizenöt évét. Muad-Dib helye mindörökre az Arrakis, az a bolygó, amelyet Dűne néven ismernek.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÉLETE ÉS MŰVE
Ha anélkül akarjuk megérteni Muad-Dibet, hogy megértenénk halálos ellenségeit, a Harkonneneket, akárha az Igazságot akarnánk látni a Hamisság ismerete nélkül. Akárha a Fényt akarnánk látnia Sötétség ismerete nélkül. Nem lehetséges.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÉLETE ÉS MŰVE
Ahogy Késes Szent Alia mondotta: “A Tisztelendő Anyának egyesítenie kell magában a kurtizán fortélyos csáberejét a szűz istennő érinthetetlen fenségével, dinamikus egyensúlyban tartva e tulajdonságokat mindad-dig, amíg fiatalságának ereje engedi. Mert amikor a fiatalság és szépség elmúlik, rájön majd, hogy a kettő kö-zötti hely, melyet addig feszültség töltött ki, a ravaszság és találékonyság kútfője lett.”
IRULAN HERCEGNŐ: CSALÁDI KOMMENTÁROK MUAD-DIBRŐL
Olvastátok már, hogy Muad-Dibnek nem voltak egykorú játszótársai a Caladanon. Túl veszélyes lett volna. Voltak azonban Muad-Dibnek csodálatos tanítói-társai. Ott volt például Gurney Halleck, a trubadúr-harcos. Ebben a könyvben is találkoztok majd Gurney néhány szép dalával. Ott volt Thufir Hawat, az öreg Mentát főorgyilkos, akitől félelem költözött még a Padisah Császár szívébe is. Ott volt Duncan Idaho, a Ginaz-ház harcmestere, aztán dr. Wellington Yueh, a sötét lelkű, ám ragyogó tudású áruló; Lady Jessica, aki kezébe adta fiának a Bene Gesserit-módszert: és természetesen ott volt Leto herceg, kinek apai szerepéről hosszú ideje méltatlanul nem beszéltünk.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB TÖRTÉNETE FIATALOKNAK
YUEH (ejtsd: jüi), Wellington (10 082–10 191). Orvos (Suk Egyetem, dipl.: 10 712); felesége Wanna Marcus, B. G. (10 092–10 186?); elsősorban mint Leto Atreides herceg árulóját ismerjük. (Vö.: Bibliográfia, VII. füg-gelék: Birodalmi Kondicionálás és Árulás)
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB LEXIKONJA
Milyen nézőpontból kell néznünk Muad-Dib apját? Páratlanul melegszívű és ugyanakkor meglepően rideg ember volt Leto Atreides herceg. De sok mozzanat lehetőséget ad rá, hogy megértsük őt: megingathatatlan szerelme Bene Gesserit-asszonya iránt; fiáról szőtt merész álmai; az odaadás, mellyel emberei szolgálták. Hogyan látjuk őt – mint magányos alakot, akit tőrbe ejtett a sors, kinek fényét elhalványítja fia dicsősége? Így vagy úgy, föl kell tennünk a kérdést: mi háta fiú, ha nem az apa folytatása?
IRULAN HERCEGNŐ: CSALÁDI KOMMENTÁROK MUAD-DIBRŐL
Lady Jessicával és az Arrakisszal hozta meg az igazi gyümölcsét az a Bene Gesserit-koncepció, hogy legendá-kat ültetünk el a Missionaria Protectiva útján. Már régóta hasznosnak bizonyult, hogy a Bene Gesserit tagjai-nak védelmére célzatos próféciákat hintünk el az egész ismert világmindenségben, de még nem találkoztunk olyan helyzettel, amikor szélsőséges körülmények között ilyen tökéletesen összhangban lett volna a személy és az előkészítés. Az Arrakison nemcsak a profetikus legendák fogantak meg, hanem még a sallangok is (köztük a Tisztelendő Anya fogalma, a canto és respondu és jórészt a Shari-a Panoplia Propheticus is). Most már azt sem vonja kétségbe senki, hogy Lady Jessica rejtett képességeit hallatlanul alábecsültük.
IRULAN HERCEGNŐ: AZ ARRAKISI VÁLSÁG (BELSŐ HASZNÁLATRA. B. G. NYILVÁNTARTÁSI SZÁM: AR-81088587)
“Yueh! Yueh! Yueh! – harsog a refrén. – Millió halál sem volna elég neki!”
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB TÖRTÉNETE FIATALOKNAK
Sokaknak feltűnt, hogy Muad-Dib milyen gyorsan megértette az Arrakis törvényszerűségeit. A Bene Gesserit tagjai természetesen ismerik ennek a gyorsaságnak az alapját. A többiek számára azt mondhatjuk, hogy Muad-Dib azért tanult gyorsan, mert először tanulni tanították meg. Megdöbbentő, hogy milyen sokan hiszik magu-kat tanulásra képtelennek, és mennyivel többen hiszik, hogy a tanulás nehéz dolog. Muad-Dib tudta, hogy minden, amit átél, amit tapasztal, tanulságot hord magában.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB, AZ EMBER
Mire tudott támaszkodni Lady Jessica a megpróbáltatások idején? Gondoljátok át alaposan ezt a Bene Gesserit-mondást, és talán kiderül belőle: “Az az út, amelyen a legkisebb kitérő nélkül végigmennek, sehová sem vezet. A hegyre csak egy kicsit mássz föl, hogy kipróbáld, hegy-e. A hegytetőről nem láthatod a hegyet.”
IRULAN HERCEGNŐ: CSALÁDI KOMMENTÁROK MUAD-DIBRŐL
Azt mondják, hogy Leto herceg nem törődött az Arrakis veszedelmeivel, hogy vakon belesétált a csapdába. Nem az-e inkább a valószínű, hogy miután oly sokáig élt rendkívüli veszélyek között, rosszul ítélte meg a ve-szély mértékének a megváltozását? Vagy lehetséges, hogy szántszándékkal áldozta fel magát, hogy a fiának jobb élete lehessen? Minden jel szerint a herceget nemigen lehetett az orránál fogva vezetni.
IRULAN HERCEGNŐ: CSALÁDI KOMMENTÁROK MUAD-DIBRŐL
Az arrakeeni leszállópálya kijáratánál durván vésve, mintha alkalmatlan szerszámmal készült volna, egy fel-irat volt olvasható, melyet Muad-Dib a későbbiekben sokszor elismételt. Azon az első arrakisi éjszakán talál-kozott vele, amikor kivitték a hercegi parancsnoki állásba, hogy részt vegyen apja első teljes körű haditaná-csán. A felirat szavai azokhoz szóltak, akik távoztak az Arrakisról, de sötéten jelentőségteljesnek rémlettek a fiú szemében, aki nemrég egy hajszál híján menekült meg a haláltól. A felirat így szólt: “Ti, akik tudjátok, mit szenvedünk itt, emlékezzetek meg rólunk imáitokban!”
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÉLETE ÉS MŰVE
Azon az első napon, amikor Muad-Dib végighajtott a családjával Arrakeen utcáin, egyik-másik emberben, aki mellett elhaladtak, fölrémlettek a legendák és a prófécia, s megkockáztatta a kiáltást: “Mahdi!” Kiáltásuk azonban inkább kérdés volt, mint állítás, hiszen egyelőre csak abban reménykedhettek, hogy ő a megjósolt Lisan al-Gaib, a Külvilágból Szóló Hang. Figyelmüket fölkeltette az anya is, mert már hallatták, hogy Bene Gesserit, és nyilvánvaló volt számukra, hogy olyan, mint a másik Lisan al-Gaib.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÉLETE ÉS MŰVE
Aligha van a megvilágosodásnak annál rettenetesebb pillanata, mint amelyben az ember rájön, hogy az apja ember – hús-vér ember.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÖSSZEGYŰJTÖTT MONDÁSAI
Apám, a Padisah Császár, egyszer kézen fogott, és én az anyámtól tanult módon megéreztem, hogy valami nyugtalanítja. Végigvezetett az arcképfolyosón Leto Atreides herceg képmásához. Észrevettem, mennyire ha-sonlítanak egymásra – a képről ugyanaz a keskeny, elegáns arc nézett le rám, ugyanolyan hideg tekintet ural-kodott az éles arcvonásokon. – Hercegnő leányom – mondta apám –, bárcsak idősebb lettél volna, amikor el-érkezett az ideje, hogy ez az ember asszonyt válasszon magának! – Apám akkor 71 éves volt, és nem látszott idősebbnek a képen ábrázolt férfinál. Én csak 14 éves voltam, de emlékszem, hogy abban a pillanatban meg-éreztem: apám titokban arra vágyott, bárcsak a fa lett volna a herceg, és gyűlölte a politikai szükségszerűsé-get, amely ellenségekké tette őket.
IRULAN HERCEGNŐ: ATYÁM HÁZÁBAN
A nagyság mulandó élmény. Sohasem ellentmondás nélküli. Részben az ember mítoszteremtő képzelőerejének függvénye. Aki átéli a nagyságot. annak érzékelnie kell a mítoszt, amelynek része. Tükröznie kell azt, ami ráve-tül. Ezenkívül gúnynak és öngúnynak kell benne lakoznia. Ez az, ami megóvja a tulajdon pózaiba vetett hittől. Csak ez teszi lehetővé, hogy ne merevedjék bele önmagába. Óngúny híján még az időleges nagyság is tönkre-teheti az embert.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÖSSZEGYŰJTÖTT MONDÁSAI
Nincs menekvés – mi fizetünk meg az elődök erőszakáért.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÖSSZEGYŰJTÖTT MONDÁSAI
Birkózol-e álmokkal?
Küzdesz-e az árnyakkal?
Mozogsz-e mintegy álomban?
Az időd elillant,
éltedet ellopták.
Semmire herdáltad magad,
dőreséged áldozata vagy.
JAMIS GYÁSZÉNEKE A TEMETŐSÍKSÁGON, IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB DALAI
Tudománya kellene, hogy legyen az elkeseredésnek. Az embereknek szükségük van a nehéz időkre, az elnyo-másra, hogy pszichikailag megizmosodjanak.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÖSSZEGYŰJTÖTT MONDÁSAI
Az Arrakis megtanítja az embert a késes gondolkodásra – hogy ami nem teljes, azt levágja, és azt mondja: Immár teljes, mert itt végződik!
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÖSSZEGYŰJTÖTT MONDÁSAI
Van egy legenda, amely szerint abban a pillanatban, amikor Leto Atreides herceg meghalt, fényes meteor vil-lant át az égen ősi kastélya fölött, a Caladanon.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB TÖRTÉNETE FIATALOKNAK
Jaj, Caladan tengerei,
jaj, Leto herceg népe,
Leto erőssége elveszett,
elveszett örökre…
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB DALAI
Amikor apám, a Padisah Császár megtudta, hogy Leto herceg meghalt, s hogy miként halt meg, olyan őrjöngő haragra gerjedt, mint még soha. Az anyámat szidta, az egyezséget, amely arra kényszerítette őt, hogy egy Bene Gesseritet vegyen maga mellé a trónra. Szidta a Ligát és a gonosz, öreg bárót. Szidott mindenkit, aki a szeme elé került, én sem voltam kivétel, mert azt mondta, ugyanolyan boszorkány vagyok, mint a többi. Amikor vi-gasztalni akarván azt mondtam, hogy ami történt, az önfenntartás ősi törvényével összhangban történt, amely-nek még a legrégebbi időkben is engedelmeskedtek az uralkodók, az apám gúnyosan azt kérdezte, vajon pu-hánynak tartom-e. Akkor értettem meg, hogy az indulatát nem a halott herceg iránti részvéte szította fel, ha-nem az, amit ez a halál jelentett minden uralkodó számára. Ahogy most visszatekintek, azt hiszem, lappangha-tott némi jövőbe látó képesség az apámban is, hiszen annyi bizonyos, hogy az ő származási ága és Muad-Dibé közös őstől indult.
IRULAN HERCEGNŐ: ATYÁM HÁZÁBAN
Apám egyszer azt mondta, hogy az igazság tisztelete szinte minden erkölcs alapja. “Semmiből nem lehet vala-mi”, mondogatta. Ez nagyon mély gondolat, ha az ember megérti, milyen ingatag tud lenni az “igazság”.
IRULAN HERCEGNŐ: BESZÉLGETÉSEK MUAD-DIBBEL
Muad-Dib valóban meg tudta látni a Jövőt, de meg kell érteni a képessége korlátait. Gondoljatok a látásra! Van szemetek, mégsem láthattok semmit, ha nincs fény. Ha egy völgy mélyén álltok, nem tudtok kilátni belőle. Hasonlóképpen Muad-Dib sem tehette meg mindig, hogy kedve szerint végigtekintsen azon a rejtélyes vidéken. Muad-Dib saját bevallása szerint egyetlen homályos profetikus döntés, esetleg egyetlen szó megválasztása olykor megváltoztathatja a jövő egész arculatát. Muad-Dib azt mondja: “Az idő szélesen terül el az ember szeme előtt, ám amikor átmegy rajta az ember, keskeny kapuvá szűkül össze.” És ő mindig leküzdötte a kísér-tést, hogy sima, biztonságos utat válasszon, mondván: “Az az út csak lefelé vezet, a pangásba.”
IRULAN HERCEGNŐ: AZ ARRAKIS ÉBREDÉSE
Tizenöt éves korára már megtanult hallgatni.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB TÖRTÉNETE FIATALOKNAK
Mi az, amit megvetsz? Erről ismerszel meg igazi mivoltodban.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÉLETE ÉS MŰVE
Mi a Caladanról jöttünk – a mi életformánk számára paradicsomi világból. A Caladanon nem volt szükség rá, hogy anyagi paradicsomot vagy szellemi paradicsomot építsünk fel – hiszen ott láthattuk a valóságban ma-gunk körül. És ugyanazt az árat fizettük érte, amit mindig megfizetett az ember, amikor evilági paradicsomban sikerült. élnie: elpuhultunk, elerőtlenedtünk.
IRULAN HERCEGNŐ: BESZÉLGETÉSEK MUAD-DIBBEL
Sokaknak nehezen érthető, hogy milyen volt az élet a Császári Fészekben, de megpróbálom dióhéjban leírni. Azt hiszem, apámnak csak egy igazi barátja volt, az eunuchnak született Hasimir Fenring gróf, az Impérium egyik legfélelmetesebb harcosa: Egy napon a fürge mozgású, csúf kis gróf egy új ágyasrabszolgalányt hozott apámnak és anyám engem bízott meg vele, hogy kémleljem ki az eseményeket. A Bene Gesserittel és a Ligával kötött egyezmény megengedte apámnak; hogy ágyasrabszolganőket tartson, de ezek Császári Utódot természe-tesen nem hozhattak a világra; az ármánykodások azonban mindennaposak voltak. Anyámmal és nővéreimmel nagy gyakorlatra tettünk szert benne, hogy kivédjük az életünk ellen intézett különféle fortélyos támadásokat. Lehet, hogy rettenetesen hangzik, de egyáltalán nem vagyok bizonyos benne, hogy apámnak egyikben sem volt része. Az uralkodó család nem olyan, mint a közönséges családok Megjelent tehát az új ágyasrabszolgalány, vörös hajú volt, mint apám, karcsú és kecses, az izmai mint egy táncosnőé, és egyebek között szemlátomást ki-tanulta az idegcsábítás fogásait is. Az, apám sokáig nézte, ahogy ott parádézott előtte ruhátlanul. Végül azt mondta: “Túl szép. Meghagyjuk ajándéknak valakinek.” A kívülálló el sem képzelheti, milyen riadalmat keltett ez a Császári Fészekben. Végül is a ravaszság és az önuralom jelentette mindannyiunk számára a legfenyege-tőbb veszélyt.
IRULAN HERCEGNŐ: ATYÁM HÁZÁBAN
Ez a fremen vallásváltozat tehát a forrása annak, amit ma “A Világmindenség Filléreként” ismerünk, aminek a Quizara Tavvidjai itt járnak közöttünk az égi jelek, a bizonyítékok, a próféciák hordozóiként. Elhozzák ne-künk az arrakisi misztikus egyesülést, amelynek lélekbe markoló szépségét jól érzékelteti a felkavaró muzsika, mely a régi formákra épül, de rajta van az új eszmélés bélyege. Ki ne hallotta volna, s kit nem rendített volna még meg az “Öregember himnusza”?
Vonszoltam a lábam sivatagon át,
délibábja libegett előttem.
Hírnévre éhesen, veszélyre szomjazón,
bejártam al-Kulab minden vidékét.
Láttam, az idő hegyeket törölt el,
ahogy falánkul utánam kutatott.
És láttam a verébraj gyors közeledtét,
ádáz farkasnál merészebb rohamát.
Ellepték ifjúságom ágas-bogas fáját,
lombom közt hallottam a raj zsivaját,
s csőrük közt, karmuk közt éreztem magam!
IRULAN HERCEGNŐ: AZ ARRAKIS ÉBREDÉSE
Prófécia és jövőbe látás… Hogyan lehet próbára tenni őket, szembesíteni a megválaszolatlan kérdésekkel? Gondoljuk csak meg: mennyire valóságos jóslat az a “hullámforma” (ahogy Muad-Dib hívta látomását), és mennyire alakítja úgy a jövőt a próféta, hogy megfelel én a próféciának? Mi a helyzet a próféciához szervesen hozzátartozó felhangokkal? A jövőt látja-e a próféta, vagy egy gyönge pontot, törésvonalat, rést, amelyet szét-hasíthat szavakkal vagy döntésekkel, ahogy a gyémántcsiszoló széthasítja a követ egyetlen kis ütéssel vagy a kés élével?
IRULAN HERCEGNŐ: SZEMÉLYES GONDOLATOK MUAD-DIBRŐL
A fremenek felülmúlhatatlanok voltak abban, amit az ősök “spannungsbogennek” neveztek, s ami nem más, mint a magunkra kényszerített várakozás a vágy fölébredése és a vágy tárgyának magunkévá tétele között.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB BÖLCSESSÉGE
Apám, a Padisah Császár hetvenkét éves volt, de harmincötnek is alig látszott abban az évben, amikor kivette a részét Leto herceg halálából, és visszaadta az Arrakist a Harkonneneknek. A nyilvánosság előtt szinte min-dig sardaukar-egyenruhában jelent meg, fekete burzegi sisakban, forgóján az arany császári oroszlánnal. Az egyenruha nyílt célzás volt arra, hogy honnan ered a hatalma. Apám nem volt azonban mindig ilyen harsány viselkedésű. Amikor akarta, jóindulat és megnyerő őszinteség sugárzott belőle, de így utólag már gyakran el-gondolkodom, vajon volt-e egyáltalán apámban és apám körül bármi, ami az lett volna, aminek látszott. Most úgy látom, hogy apám állandóan küzdött, hogy kiszabaduljon egy láthatatlan ketrec rácsai mögül. Nem sza-bad elfelejtenünk, hogy császár volt, a feje egy olyan uralkodóháznak, amely visszanyúlt a történelem ködbe vesző őskorszakaiba. Mi azonban megtagadtuk tőle a törvényes fiú utódot. Szenvedett-e valaha ennél ször-nyűbb vereséget uralkodó? Anyám engedelmeskedett a Nővérek parancsának abban, amiben Lady Jessica nem engedelmeskedett. Melyikük volt az erősebbik? A történelem már megfelelt a kérdésre.
IRULAN HERCEGNŐ: ATYÁM HAZÁBAN
Isten azért teremtette az Arrakist, hogy megeddze az igazhitűeket.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB BÖLCSESSÉGE
A haladás fogalma védekező mechanizmusként működik, hogy eltakarja előlünk a jövő rémképeit.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÖSSZEGYŰJTÖTT MONDÁSAI
Muad-Dib elmondja az Elmélkedésekben, hogy amikor először került szembe az Arrakis parancsoló szükség-szerűségeivel, akkor kezdődött el az igazi neveltetése. Akkor megtanulta, hogyan kell a homokot karózni, ha ki akarja fürkészni az időjárást, megtanulta a szél bőrszurkáló nyelvét, megtanulta, hogyan zsibong az ember or-ra a homokgyulladástól, és megtanulta összegyűjteni, megőrizni maga körül teste értékes nedvességét. Ahogy a szeme fokozatosan ibadszemmé lett, úgy tanult meg csakobsza módon élni.
STILGAR ELŐSZAVA IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB, AZ EMBER CÍMŰ MŰVÉHEZ
Mozog a kéz, mozog a száj,
eszmék áradnak szavaiból,
tekintete megemészt!
Tulajdon énjének szigete ő.
LEÍRÁS IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÉLETE ÉS MŰVE CÍMŰ ALKOTÁSÁBÓL
Sem asszony, sem férfi, sem gyermek nem került soha igazán meghitt viszonyba az apámmal. Még a felszínes cimboraságot is leginkább csak az a kapcsolat közelítette meg, amelyet Hasimir Fenring gróf, gyermekkori pajtása és azóta hű társa alakított ki a Padisah Császárral. Fenring gróf barátságának fokmérője először egy pozitívum lehet: ő oszlatta el a Landsraad gyanúit az Arrakis-ügy után. Több mint egymillió solarisnyi fűszer ment el megvesztegetésre, mondta anyám, nem beszélve az egyéb adományokról: a rabszolganőkről, a kitünte-tésekről, a rang és hatalom jelképeiről. A gróf barátságának második komoly bizonyítéka egy negatívum. Nem volt hajlandó megölni egy embert, annak ellenére, hogy képes lett volna rá, és az apám megparancsolta. Erről valamivel később szólok majd.
IRULAN HERCEGNŐ: FENRING GRÓF. ARCKÉPZVÁZLAT
Az emberi tudattalant mélyen áthatja az igény egy logikus világmindenség iránt, amelynek értelme van. A va-lóságos világmindenség azonban egy lépéssel mindig a logika előtt jár.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÖSSZEGYŰJTÖTT MONDÁSAI
Mindenben megnyilvánul egy bizonyos rend, amely része a mi világmindenségünknek. Ez a rend szimmetrikus, elegáns, kecses – ugyanazok a tulajdonságok vannak meg benne, mint azokban a dolgokban, amelyeket az iga-zi művész megörökít. Látni lehet az évszakok egymásra következésében, abban, ahogy a homok fodrozódik, látni lehet a karbolcserje ágaiban-bogaiban, levelei mintázatában. Utánozni igyekszünk ezt a rendet életünk-ben és társadalmunkban, keressük a vigaszt és erőt adó ritmusokat, táncokat, formákat. Érezni lehet azonban azt is, hogy a végső tökély megtalálása veszélyt hordoz. Nyilvánvaló, hogy a végső rend belemerevedik önma-gába. Az ilyen tökéletességben minden a halál felé tart.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÖSSZEGYŰJTÖTT MONDÁSAI
“Tartsátok kézben a pénzverést és a törvénykezést – legyen a többi a söpredéké!” Ezt tanítja nektek a Padisah Császár. Azt is mondja, hogy “Ha hasznot akartok, uralkodnotok kell.” Van igazság ezekben a szavakban, de én azt kérdezem magamtól: “Kiken uralkodnak? És ki a söpredék?”
MUAD-DIB TITKOS ÜZENETE A LANDSRAADHOZ, IRULAN HERCEGNŐ: AZ ARRAKIS ÉBREDÉSE C. MŰVÉBŐL
Milyen gyakran megtörténik, hogy a dühös ember őrjöngve tagadja, amit belső énjétől hall!
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÖSSZEGYŰJTÖTT MONDÁSAI
Akkoron történt, a Sivatagi Háború harmadik évében, hogy Paul Muad-Dib egyedül feküdt a Madárbarlang mélyén, egy belső kamra kiszua-kárpitjai között. Halott módjára feküdt ott, elragadtatva az Élet Vizének meg-világosodásától, lényét átemelte az idő határain az életadó méreg. Így vált hát valóra a prófécia, hogy a Lisan al-Gaib egyszerre lehet majd eleven és holt.
IRULAN HERCEGNŐ: ARRAKISI LEGENDÁRIUM
És fölvirradt a nap, amikor az Arrakis állt a világmindenség középpontjában, s körülötte forgásra készen a gi-gászi kerék.
IRULAN HERCEGNŐ: AZ ARRAKIS ÉBREDÉSE
Muad-Dib pedig megállván előttük, így szólt: – Ítéljük bár halottnak a foglyot, mégis él ő. Mert az ő magja az én magom, az ő hangja az én hangom. És belelát ő a lehetőségek legtávolabbi rejtekeibe is. Én mondom nek-tek, belelát ő a megismerhetetlennek völgyébe, mert ő az én vérem.
IRULAN HERCEGNŐ: AZ ARRAKIS ÉBREDÉSE
Harcos volt és misztikus, szörnyeteg és szent, fortélyos és ártatlan, lovagias és könyörtelen, istennél kevesebb, embernél több. Muad-Dib indítékait nem lehet közönséges mértékkel mérni. Diadala pillanatában észrevette, milyen halált készítettek elő a számára, mégis szó nélkül tudomásul vette az árulást. Mondhatjuk azt, hogy igazságérzetből tette? Kinek az igazságáról volna szó? Ne feledjük, arról a Muad-Dibről beszélünk, aki harci dobokat készíttetett az ellenségei bőréből, arról a Muad-Dibről, aki egy kézlegyintéssel megtagadva hercegi múltjának bevett szokásait, csak annyit mondott: “Én vagyok a Kwisatz Haderach. Ez elegendő indok.”
IRULAN HERCEGNŐ: AZ ARRAKIS ÉBREDÉSE
Véges térben egy kritikus érték fölött a szabadság csökken, ahogy a létszám nő. Ez ugyanúgy érvényes az emberekre egy bolygó ökoszisztémájának véges terében, mint a gázmolekulákra egy lezárt edényben. Az embereket illetően a kérdés nem az, hogy hányan maradhatnak életben a rendszerben, hanem hogy miféle életet élhetnek azok, akik megmaradnak.
PARDOT KYNES, AZ ARRAKIS ELSŐ PLANETOLÓGUSA
Forrás
szerkesztésFrank Herbert: A Dűne, Szukits Könyvkiadó, 2003
