A Dűne messiása
Frank Patrick Herbert (1920. október 8. – 1986. február 11.), amerikai sci-fi író regénye.
Idézetek a műből
szerkesztésA mentát császár, Paul Muad'dib, s húga, Alia alakját oly sok mítosz övezi, hogy fátyluk mögött alig látni a történeti személyeket. Ám nem szabad elfelejtenünk: igenis élt egykor egy Paul Atreides nevű férfi, s egy Alia nevű nő. Jól meghatározható helyet foglaltak el térben és időben. S bár látnoki hatalmuk segítségével felülemelkedhettek a tér és az idő szokásos korlátain, az emberfajból származtak mindketten. Valós események részeseivé váltak, melyek mély nyomokat hagytak bennük s az univerzumban egyaránt. Hogy megértsük őket, tudnunk kell: katasztrófájuk az egész emberi nem katasztrófája volt. E művet tehát nem Muad'dibnek vagy húgának, hanem örököseiknek – valamennyiünknek, ajánljuk.
Dedikáció Muad'dib Útmutatásaihoz; a Mahdi Szellemkultusz Tabla Memoriumáról
Nincs igazi különbség isten és ember között; szinte észrevétlenül olvad egyik a másikba.
Muad'dib közmondásai
Minden civilizációnak együtt kell élnie azzal a tudattalan erővel, mely a társadalom majd minden tudatos törekvésének gátjává, árulójává válhat.
Tleilaxi epigramma (nem nyert bizonyítást)
A tény, hogy a pajzs és a lézersugár érintkezése a támadóra s a védekezőre egyaránt végzetes robbanással jár, új irányt szabott a fegyverrendszerek fejlődésének. Aligha szükséges kitérnem az atomerő különleges szerepére. Hogy atomcsapásokkal bármely Nagy Ház képes elpusztítani ötven-egynéhány más Ház planetáris bázisait, némi nyugtalanságra adhat okot, ám valamennyi Háznak módjában áll elejét venni az efféle ktasztrófának. A Liga és a Landsraad tartja kordában mindeme erőket. Engem az atomenergia problémájánál is élénkebben foglalkoztatnak a különleges képességekkel rendelkező, fegyvernek is beillő emberek. Szinte beláthatatlan lehetőségekkel kecsegtető terület ez, s egynémely hatalom máris hozzálátott e lehetőségek kiaknázásához.
Muad'dib beszéde vezérkarához (Stilgar Krónikájából)
A birodalmaknak születésükkor még jó okuk van a létezésre. Mikor azonban megerősödnek, a célok elvesznek, s maradnak az üres rituálék.
Irulan hercegnő: Muad'dib bölcsessége
"Újabb dráma veszi kezdetét…"
Paul Muad'dib császár szavai abból az alkalomból, hogy elfoglalta IV. Shaddam Oroszlántrónusát
Az igazság megszenvedi a feleslegesen hosszas elemzést.
Ősi fremen közmondás
A fremenek földlényegű alakot látnak benne, félistennőt, akinek hatalmával módjában áll megvédelmezni a törzseket, ő Tisztelendő Anyáik Tisztelendő Anyja. A zarándokok szemében, akik kérésekkel járulnak elébe – tisztítsa meg, tegye termékennyé őket –, egyfajta antimentát. Erőt merít a bizonyosságból, hogy az analitikus elméknek is megvannak a maguk korlátai. Az abszolút ellentét megtestesítője. Romlott szűz; eszes, vulgáris, kegyetlen – és éppoly pusztító, mint a coriolis-orkán.
Késes Szent Aliáról (Irulan hercegnő jelentése)
A legveszedelmesebb dolog az univerzumban: jóslatok alapján kormányozni. Sem elég bölcsek, sem elég bátrak nem vagyunk az efféle játékhoz. Az alábbiakban azt igyekszünk meghatározni, intézményeink veszélyeztetése nélkül meddig is merészkedhetünk. A definíciókat a Bene Gesserittől kölcsönözzük, s úgy tekintünk a bolygókra, mint génállományok forrásaira, tanítások és tanítók, s persze lehetőségek planétáira. Célunk nem maga az uralkodás, hanem e génforrások védelme, az okulás – hogy ezáltal felszabadíthassuk magunkat a függőség korlátai alól.
Az orgia, mint a kormányzás eszköze – részlet a Liganavigátorok Kézikönyvének harmadik fejezetéből
Bukott isten pihen e helyt
Zuhanta csúfos volt nagyon
Magas, ingatag talpáról
Melyet kezünk néki emelt
Tleilaxi epigramma
Arra gondolok jó, dolog élni, aztán eltűnődöm azon, mélyére juthatok-e valaha testemnek, rátalálhatok-e arra, aki valaha voltam. Mert ott lappang a gyökereknél; hogy van-e mód rálelnem, a jövő titka. De mindent elkövetek, amit ember megtehet. És bármi, amit elkövetek, eredményre vezethet.
A ghola vallomásai (Alia kommentárjaiból)
Sose kérj kegyelmet a naptól!
(Muad'dib műve, Stilgar magyarázata)
Elegem van az istenekből és papokból! Azt hiszed, nem látom a saját mítoszomat? Vizsgáld meg az adataidat még egyszer, Hayt. Rítusaimmal beférkőztem a legközönségesebb emberi cselekedetekbe. Az emberek Muad'dib nevében esznek. A nevemben szeretkeznek, a nevemben születnek, a nevemben mennek át az úton. Egy tetőt nem építhetnek a távoli Gangishree legeldugottabb zugában sem anélkül, hogy azáldásomat ne kérnék!
(Vádirat a Hayt krónikából)
Ó, sokfogú féreg!
Tagadod-e, mi nem tagadható?
A Test és a Lélegzet, a tomboló Erő,
Mely szólítván téged az idők kezdetéhez
Tüzes kapukban vonagló szörnyeket vet étkedül!
Nincs akarat, mely megtörné hevítő vágyadat,
Nincs palást, mely rejtené isteni voltodat!
Féregdal Puné Könyvéből
Muad'dib cselekedeteinek természetével kapcsolatban tudnivaló, hogy kezdettől fogva bizonyos volt benne, merre tart, mégsem tért le soha a számára rendeltetett útról. Nyilvánvalóvá tette, mikor így beszélt: "Bizony mondom nektek, eljött az idő, hogy bizonítsam nincs alázatosabb szolga énnálam." Így teremtett egységet, így tette ellenségéit is imádóivá. Ez, és csakis ez az oka, hogy az ő apostolai ekképp imádkoztak: "Urunk, ments meg minket ama többi átoktól, melyeket Muad'dib tárt fel Életének Vizével!" Ezekre az utakra csak a legmélyebb irtózottal gondolhatunk.
Yiarh-el-Din, avagy az Ítélkezés Könyve (részlet)
Bármilyen különlegessé válik az emberi civilizáció, bármivé fejlődik a társadalom, bármilyen bonyolult az ember-gép kapcsolat, mindig jönnek magányos hatalmak, amikor az emberiség sorsa, jövője egyetlen személy egyszerű cselekedetétől függhet.
A tleilaxiak Isten könyvéből
A termelésnek és a jövedelemnek mindenkor összhangban kell lennie birodalmamban. Ez legfőbb parancsom. Nem keletkezhet mérleghiány a különböző érdekszférák között – azért nem, mert így akarom. A leghatározottabban kijelentem, hogy nem is lesz. E birodalom legfőbb energiafogyasztója vagyok, és az is maradok, legyek bár élő vagy halott. Kormányzatom lelke a gazdaság.
Paul Muad'dib császár szavai a koronatanácsban
Az egymás elleni erőszak elleplezésére a legkülönfélébb kifejezéseket használjuk. Hogy az embert életének egy órájától, vagy életének egészétől fosztjuk meg, fokozati különbség csupán. Erőszakot követtél el valaki ellen, felélted az energiáját. Az eufemizmus talán elleplezheti a gyilkos szándékot, az egymás ellen alkalmazott erőszaknak azonban egyetlen summázata képzelhető mindössze: "Az energiádból táplálkozom."
Paul Muad'dib császár szavai a koronatanács előtt
Alia vére
Gyümölcse mennyei frigynek
Szent, szent, ó szent a mi Urunk!
Lába előtt izzó homoknak
Végtelen messzesége
Utat mégsem téveszt soha
Akárha démon lakná testét
Vak szemekkel is többet lát
Mint bármely ostoba
Szent, szent, ó szent a mi Urunk
Messiás, ki vértanúnak született!
Lehull a hold (Muad'dib dalaiból)
Tibana a szokratikus kereszténység ideológusa volt, minden valószínűség szerint az Anbus IV lakója, a Corrinók előtti nyolcadik-kilencedik század fordulóján élt, Dalmark uralkodásának második periódusa alatt, írásainak csak egy része maradt fenn, ebből származik az alábbi töredék: "Minden ember szíve ugyanazon vadonban él."
Irulan Dűnekönyvéből
Az események egymásutániságát a jövőbelátás csak a legritkább esetekben, kivételes körülmények közt tárja fel. A jós történelmi összefüggésükből kiszakított képeket láthat csupán. Az örökkévalóság mozog. Hatágyakorol a jósra s a jóslatra egyaránt. Muad'dib alattvalói kétségbe vonhatják uruk fenségét, kétségbe vonhatják vízióinak igazságát – az Örökkévalóságban azonban sosem szabad kételkedniük.
A Dűne evangéliuma
Az erő felhasználásának is vannak korlátai. Létezik egy határ, melyen túl felhasználója ellen fordul, s akár el is pusztíthatja. E korlátok feltérképezése a kormányzatok egyetlen igazán fontos feladata. A hatalommal való visszaélés halálos bűn. A törvény nem válhat az erőszak eszközévé, túszává, sem erőddé, melyben a hatalmasságok elrejtőzhetnek a maguk kreálta mártírok elől. Senkit nem lehet következmények nélkül fenyegetni.
Muad'dib a törvényről (Stilgar feljegyzéseiből)
Élt valaha egy férfi
Végtelen homoknak bölcs vándora
Szeme világát elpusztító a Tűz
Mégsem hangzott jajszava soha
Minden lángnál fényesebb látomásai
Az öröklét hatalmát hozták el neki
Élt valaha egy férfi…
Gyermekvers a Muad'dib története című kötetből
Azt mondjuk Muad’dibről: az út, amelyen elindult, olyan földre vezetett, ahonekünk nem maradhat lábnyomunk…
A Kvizaratus a Szellemkultusz papjaihoz
EPILÓGUS
Nem ébred dal, hogy Muad'dibért szóljon
Áradva búsan a sivatag felett,
Árnyaktól elperelni gyászmécset nem gyújt érte senki.
Örült szent ő, aranyló ködből született
Valóság határán lakozó idegen és régi jó barát;
Csak hunyd le szemed, s megláthatod.
Magányos láng, dacolva csillagok hidegével
Az idők kezdetétől állhat ott!
Roppant kerekét a Sorsnak fordítják látomásai
Hangja bíbor békét hoz s ébreszt új életet
Próféta ő, örökkön visszhangzó szavú,
Ezüst folyam hűs vizéhez vezeti népét.
Alakját övezi titokból szőtt köpeny,
Homoktenger partján Terád vár, Shai-hulud;
Ott, hol szeretők fonják egymásba karjaik,
S a szerelem tüzét őrizidaluk.
Világtalan látnok, Dűne Messiása!
Idő folyosóinak magányos vándora!
Megpihent már a nyughatatlan szív,
Maga a világ őrült, fenséges álmaid otthona!
Forrás
szerkesztésFrank Herbert: A Dűne messiása, Szukits Könyvkiadó, 2001
