Alekszandr Alekszandrovics Blok

orosz költő és drámaíró

Alekszandr Alekszandrovics Blok (Szentpétervár, 1880. november 28. – Petrográd, 1921. augusztus 7.) orosz költő, drámaíró, az orosz szimbolizmus egyik meghatározó alakja.

Alekszandr Alekszandrovics Blok
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Művek a Wikiforrásban


Baka István fordításai

szerkesztés


A város egyhangú zajában

A város egyhangú zajában,
Zsibongó zűrzavar felett,
Pusztába, éjbe, hófúvásba,
Kiszikkadt lélekkel megyek.

Értelmem szálát elszakítva,
Mindent felejtek: mit s miért...
Körül hó, vágány, házkulissza,
Előttem lángok és sötét.


Ó, mily csodás tekintetemnek

Ó, mily csodás tekintetemnek
Zord északomnak tája mind!
A sík, hol semmi sem terem meg,
Oly puszta, mint az álmaim!


Démon

Ölelj, szoríts fehér karoddal,
Kóborlás volt csak életem...
Ó, álmom! Lázas csókjaiddal
Te új világot adsz nekem.

Vad szenvedélyedben kísért egy
Tavasz sosemvolt bánata,
S úgy tündököl, mint messzi fények,
És zeng, mint zurna lágy dala.


Az emberek közt járni mily nehéz

Az emberek közt járni mily nehéz,
S tettetni, hogy van bennem élet,


Emlékszel? zölden, elnyugodva...

Milyen kevés is kell e létben,
Két gyermeknek - neked s nekem!
Hisz minden új, kis semmiségben
Örömre lel szived s szivem.

Késed pengéjén akaratlan
Távoli táj porát leled -
És a világ ismét szokatlan,
Színes ködökbe rejtezett.


Carmen

                      L. A. D-nek

6.
Haragvó, színtelen szemek
Gőgös, kihívó megvetése.
Minden vonása: énekek.
Így láttam Önt először én meg.
(…)

A büszke szem tekintetén
Áttetszett: benne bosszúság van...
(Dühödten így sandít felénk
Az oroszlán, ketrecbe zártan.)

10.
Magad törvényeit követve szállsz az égbe,
Pályád sem ismerőn, a csillagok felé,
S ez a világ neked csak füstök lenge képe,
Hol felgyújt valami, s dalolva lánggal ég.

S pirkadatában ég szilaj-vad ifjuságod...
Nincs boldogság, csalás: minden csak fény s dalok...
Egyetlen dallam ott az öröm és a bánat...
Szeretlek, Carmen, én is épp ilyen vagyok.


Sötét időkben szült fiúknak

                                    Z. N. Gippiusznak

Sötét időkben szült fiúknak
Útjukról még emléke sincs.
Mi - sarjai Oroszhonunknak -
Őrizzük szörnyű éveit.

Ó, mindent elhamvasztó évek!
Őrültség fűtött vagy remény?
Szabadság, háború visszfénye
Csillog az arcokról felém.

További versek

szerkesztés

Oroszhon

Oroszhon, folyók, néma falvak,
ős bozótok, téres terek,
mocsarak, lápok, őszi darvak,
rontó varázslómesterek.

Hol vad népek serege ellep
hegyet-völgyet, pusztát-utat,
s égő faluk rőt fénye mellett
ropják iszonyú táncukat.
     (Lator László fordítása)

Haláltáncok
2.
Éjjel, patika, utca, lámpa,
értelmetlen, halotti fény.
Élj még húsz évet – mindhiába,
akkor is így lesz. Nincs remény.
     (Lator László fordítása)

A Wikipédiában további információk találhatóak
 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Alekszandrovics Blok témájú anyagokat.