Fáy András
(1786-1864) magyar író, politikus, az MTA tagja, könyvtáros
Fáy András (Kohány, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, 1837-től 1841-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.
| Fáy András |
|---|
 Péceli Fáy András (1786–1864), magyar politikus, költő és író, a „nemzet mindenese”. |
| Lásd még |
 Szócikk a Wikipédiában |
 Művek a Wikiforrásban |
 Médiaállományok a Wikimédia Commonsban |
 Művek a Project Gutenbergben |
Idézetei
szerkesztés- Hazám írói, keveset kell írni; tudósai, keveset olvasni, de jól emésztve.
- Lúd és orr
- Magyarom! Elvész az eredeti karakter a sok követésben…
- A majom
- A pénz politikai levegő. Nélküle, ki társaságban élsz, lélegzetet nem vehetsz.
- Fáy András eredeti meséi és aphorizmái [1]
- Háromszor születik az ember. Szüli őt az anya, a nevelés, és a szerencse; 's rendesen mindegyik másmilyennek szüli őt.
- Fáy András újabb eredeti meséi és aphorizmái [2]
Idézetek róla
szerkesztés- Növekedő írói érdemei mellett egyéni tekintélye és nimbusza hovatovább nagyobb dimenziókat vett föl; ha Széchenyi nincs, őt illeti a »legnagyobb magyar« titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a »haza bölcsének« – így azonban maradt végig a »nemzet mindenese«.
Források
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Az aphorizmák (sic!) között, a 112. oldalon, az ötödik számmal ellátott.
- ↑ A 172. oldalon. Ez a kötet nem összekeverendő az előzővel.
- ↑ Mikszáth Kálmán – Szemere Pál mondását felhasználva – írta A Bélteky ház 1908-as kiadásának bevezetőjében.