Quintus Horatius Flaccus (Venusia, (ma Venosa,) Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.), római lírai költő

Idézetei szerkesztés

 
Saturae, 1577
  • Ab ovo usque ad mala.
    • A tojástól az almáig. (Elejétől a végéig, teljes egészében.)
    • Magyarázata: az ősi római főétkezés első fogása tojás, utolsója alma volt.
  • Merj tudni!
    • Sapere aude!
    • Később a felvilágosodás jelmondata.
  • A szerelemnek megvan az a baja, hogy benne harc és béke örökké változik.
  • Az arany középút
    • Aurea mediocritas
  • Dicső és szép dolog a hazáért meghalni, de még szebb érte élni, ám a legszebb a haza egészségére inni.
    • Dulce et decorum est pro patria mori, sed dulcius pro patria vivere, et dulcissimum pro patria bibere.
  • Mert a nevetségest hamarabb megjegyzi akárki, s őrzi eszében, mint amit elfogad, és mire felnéz.
  • Nem lelket, csak eget vált az, ki a tengeren elfut.
    • Caelum, non animum mutant, qui trans mare currunt.
  • Jó s igaz ember az érdemesen mindig könyörül, de megválasztja, mit ad, tudván, mi arany, s mi üresbab.
  • Ragadd meg a napot!
    • Carpe diem!
  • Recsegőbb robajjal dőlnek le a nagy tornyok.
    • Celsae graviore casu decidunt turres.
  • Az voltam, ami vagy; az leszel, ami vagyok.
  • sírfeliratok
    • Eram quod es; eris quod sum.
  • Nyíl se talál be a cél kellős közepébe.
    • Quandoque bonus dormitat Homerus.
  • Légy ura indulatodnak, mert ha az nem engedelmeskedik, parancsolni fog.
  • Feltámad sok már feledett szó, és feledésbe hull sok most kedvelt, ha netán így dönt a gyakorlat.
  • Balsors ha sújt rád, lelki nyugalmadat őrizd.
    • Aequam memento rebus in arduis servare mentem.
  • Óvakodj attól, ki távol lévő barátját ócsárolja.
  • Az élet, nekünk halandóknak, semmit se ad, kemény munka nélkül.
    • Nil sine magno vita labore dedit mortalibus.
  • Nem lehet egyszerre látni a dolgok kezdetét s végét.
  • Sose csüggedj...
    • Nil desperandum...
  • Nem csak a gazdagoké a világ fénye, csodája.
  • A többit hagyd az istenekre.
    • Permitte divis cetera.
  • Legkicsinyebb vétkét is mind megrójuk a jónak, ám, ha a gaz követ el súlyos bűnt, néma az ajkunk.
  • A költők vagy használni, vagy gyönyörködtetni akarnak.
    • Aut prodesse volunt aut delectare poetae.
  • Emlékezz a halálra!
    • Memento mori!
  • (Halandó létednek tudatában élj.)
  • Most inni kell, most meztelen lábbal kell a földet taposni.
    • Nunc est bibendum, nunc pede libero pulsanda tellus.
  • Van, amikor elbóbiskol a jó Homérosz is.
  • Nagy kérdés, remeket mi teremt: a tudás vagy az ihlet.
  • A bölcsesség nélküli erő a saját súlyától dől össze.
    • Vis consili expers mole ruit sua.
  • Kicserélt névvel ugyan, de rólad szól a mese.
    • Mutato nomine de te fabula narratur
  • Befejeztem ércnél maradandóbb művemet.
    • Exegi monumentum aere perennius
    • Az írói halhatatlanság tudatának jelmondata
  • Por és árny vagyunk.
    • Pulvis et umbra sumus.
  • A jó barát lelkem fele.
  • Lágy felelet dühöt old, haragos szó indulatot.
  • Gyűlöllek, távol légy alacsony tömeg
    • Odi profanum vulgus
  • Ha még hajnal előtt nem olvasol gyertyánál, nem nézed éltedet az ész világánál.
  • Múlt idők dicsérője
    • Laudator temporis acti
  • Grammatici certant, et adhuc sub iudice lis est. (De arte poetica. 78.)
    • A nyelvészek vitatkoznak és a per még bíróság előtt van.
    • Még nem született döntés. Az adhuc sub iudice lis est tagmondatot jogi esetekben is használják.

Költeményeiből szerkesztés

(Megszegett sok esküvésed) (Ulla si Iuris… Od. II. 8.)

Megszegett sok esküvésed
       Egyszer ártott volna csak;
Egy fogad lett volna barnább,
       Egy kisujjod körme vak:

Elhinném; de valahány új
       Csalfasággal terheled:
Tündöklőbben támad, ifjak
       Köz bajára, szép fejed.

                          (Arany János fordítása)

Források szerkesztés

  • Arany János összes költeményei I. Kisebb költemények. Magyar Helikon, 1967 (862. oldal).