Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond
Lásd még
	Szócikk a Wikipédiában
	Művek a Wikiforrásban
	Művek a Project Gutenbergben

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.): író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi magyar realista prózairodalom legismertebb alakja.

Idézetek

A halottaknak már csak egy igényük van: a részvét.
Jól rendelték az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.
Minden ember valami nagy, nagy titok. És a legszimplább is megfejthetetlen. Emberésszel elérhetetlen.
A férfiemberek nem szeretik, ha búsul az asszony...Azok azt akarják, hogy az asszonyfélének egy csepp szíve se legyék. Mindegy a, akármi történik, vagy akármi jut eszébe, örökké olyan jókedvű legyék, mit a parancsolat...
...csak az én jó istenem tudná megmondani, mennyi éccakai sírásba kerül a, hogy nappal mindig nevessen az ember szeme.
Nem olyan a világ, mint amilyennek kívülről látszik.
A madár is elszáll onnan, ahun nincs keresnivalója.
A nőre áldozni kell, de áldozatot hozni érte, túl súlyos áldozatot nem szabad. Kivéve a feleséget. Az más.
...a feleség az egy hivatal, az egy hivatás. A feleség nem lehet másféle, csak amilyennek a társadalom a feleség szerepét megcsinálta. A feleség félti az ura vagyonát, az ura egészségét, az urát mint értéket. Neki ez a tőkéje.
Minden nő feleség és hetéra egy személyben. Minden csak attól függ, hogy milyennek érzi a pozícióját...
A szegény feleségek is arra gondolnak, hogy tízévi, húsz-harminc évi hűséggel legalább annyit megkeresnek, hogy öregkorukra lesz nekik egy férfijuk, aki hálából nem fogja őket kidobni az útfélre.
...én azt tartom, aki megmondja az igazat, akár jó, akár rossz, akár szép, akár csúnya, az nyugodtan alhat és én aludni szeretnék éccaka. A többi a jóisten dolga.
...urakkal, papokkal nem szabad feleselni, mert az azt nem felejti, mint kégyó a farka vágását.
...az úr úr, ha még olyan kicsi is, mint egy csű tengeri. Akkor is hatalommal bír a szegény felett.
Bárhová mégy is, akkor is az urak kezébe vagy. Úr mindenütt van, a szegény ember csak az urakból élhet. Bárha iparra mennél is, akkor is feletted van a mester, afelett meg az adószedő urak. Meg akiktől munkát kap a mester. azok is mind csak urak.
Szó az egész, az ember szája mondhatja a szót, akár így, akár úgy. Mér ne mondja azt, ami neki javára válik?
...nem baj, ha szegény az ember, a szegény is hóttig él.
...milyen boldog is az ember, ha nincs baja.
...ha az ember észreveszi, hogy lányok is vannak a világon, akkor már egyébre nem is tud gondolni.
...mindenki úgy él, ahogy tud, nem úgy, ahogy szeretne.
...semmi se tart örökké, még a lányhűség se.
Aki éccaka legény, nappal is legyen az.
Aki a faluból kiment, az azt akarja, hogy aki itt van falun, az csak maradjon meg falusi bunkónak. Ők azért nem akarnának visszajönni, de aki beleragadt a sárba, azt nem engedik kimászni belőle.
...a kutya is tanul abból, ha megverik, csak az ember nem.
Budapest az ország fővárosa, de azért Budapesten sem jobb szegénynek lenni, mint a legkisebb faluban.
Aki nem tud nélkülözni, az ne is legyék szegény ember. Mert a szegény embert a munkába bizon sokszor csak a kapa viszi előre, meg a kasza.
Mindig szívesebben megettem én a disznót, aki a kukoricát ette, mint hogy én egyem meg előle az élelmet.
Minden rá van szorulva az emberi segítségre. A tehén is, az ökör is. A növény is, az állat is. Még a sárból se lenne edény, ha az ember nem segítene annak a jó agyagnak, hogy úgy formálódjon, hogy edény kerekedjen belőle.
A szegény embernek arra kell vigyázni, hogy még a madár se ügyeljen rá. A szegény ember akkor élhet, ha senki se monja, hogy höj, ennek van a füle mögött.
Olyan jány, aki embernek tökéletességgel megfeleljen, ojan csak egy kell, hogy legyék - hát hogy lehet éppen azt az egyet kiválasztani a sok közül?
Az iparosok nagyon értik. Azok nagyon tudnak egy dologból kettőt csinálni. Meg azt, hogy hadd keressen más is. a kőmíves meg telecsapkodja a pádimentumot, hogy hadd legyen munkája a súrolónak is. Az is hadd éljen.
...nehéz kiszedni a szegény munkásnak a pénzt a gazdag építtetők zsebéből, hát kell, hogy segítsenek magukon meg egymáson.
...minden hibának van korrektúrája, csak annak az egynek nincs hogy az ember megszületett és él. Vagy talán annak is van?
Ne politizálj...fogj hozzá azonnal a munkához.
Az életöröm egyik ujjongó csatakiáltása a : szép!

Műfordításaiból

Goethe

Vándor éji dala

Ott nyugszik a csúcsokon
a csend.
És itt a lombokon
alig leng
szellő, ha sejted is.
Az erdőn is hallgat a kis madár.
Várj csak, nemsokára már
megnyugszol te is.

Róla írták/mondták

Minden szavadban a termő magyar nyár

Aranya csillog s magyar ősz bora,

Mit férfiszívvel és elmével adtál,

Oly fejedelmi magyar lakoma.

(Juhász Gyula: Móricz Zsigmondnak.)

Szemöldökcsontja és pofacsontja mongolosan kiszögellő. Hatalmas, homlokát hosszúra növesztett, sűrű szöghaja keskenyíti. Ferdemetszésű apró, zöldes szemét ritkán látni tágra nyitva. Legszívesebben hunyorítani szokott vele. Orra tömpe, alatta bozontos bajusz, mely - ha leveses ételt eszik - belelóg a kanalába. A bajszát kezefejével szokta elsimítani. Szája szép metszésű, de ha nevet, csúfondárosan széthúzza, ilyenkor látszik gyönyörű hibátlan fogsora. Ilyen egyforma, hibátlan fogakat már csak sátoros cigányok és nagyon öreg hölgyek szájában látni. Álla élesen rárajzolódik széles tokájára. Nyaka kurta kálomista-nyak, alakja tömzsi, szélessége a valóságnál alacsonyabbnak mutatja, hasa kicsit pohásodó, de általában inkább izmos, mint kövér.

(Nagy Endre: Móricz Zsigmond arcképe.)

Soha ilyen egészségeset, a régi és új szakácskönyvnek minden titkával ismerős, csíziós-zamatú és árverés-józanságú regényt nem írt Móricz Zsigmond, - mondom magamban, pedig csak arról van szó, hogy "megfényesített egy kopott tallért a mellényzsebében, a múlt időt".

(Krúdy Gyula)

Móricz Zsigmond szülőházának udvarán van egy szederfa, amely a kaliforniai cédrusok méreteivel terebélyesedik. Azt mondják, hogy errefelé ez általános jelenség.

(Nagy Endre)

Boldog Móricz Zsigmond, ki nem korán kezdted,

Aszúra fog érni minden szép gerezded,

Rajtad már nem ülhet rohadt, magyar átok:

Ez okos elkésés: ez a magyarságod.

És mégis siettél: meglepődve vitted

Súlyát az újságos, magyaros, szent hitnek,

Dölyffel, feleséggel, gyermekkel, várással,

Sok, most ébredező, ó kitalálással.

És ha hébe-hóba talán másként véled:

Erős vagy, mert erős lelkedben az Élet.

(Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz)

Móricz Zsigmond megelőzi a kritikát és maga vádolja be önmagát: regényét egy valóságos élő paraszt elbeszélésének keretébe állítja. Elmondja, hogy egy napon megjelent nála egy falujabéli paraszt, távoli rokona, Joó György és nyomorában segítségét kérte. Ő aztán tollba mondatta véle az élet-történetét.

(Nagy Endre: A boldog ember)

Forrás

Kristó Nagy István (szerkesztő): Bölcsességek könyve. Gondolat Kiadó. Budapest, 1984.

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további információk találhatóak

Móricz Zsigmond témában.

A magyar Wikiforrásban további művek találhatóak

Móricz Zsigmond szerzőtől.