Mit keresett Isten a nappalimban?

A.J.Christian, new age író könyve.

Idézetek a műből szerkesztés

A halálélményt az egyéniség által elfogadott hitek, elvárások alakítják: ha hiszel a pokol tüzében, akkor egy pokoli valóságban fogsz öntudatra ébredni, ha a klasszikus menyországot várod, a tudatod erejével azt is megteremted magadnak. (183.o.)

... az álom – bizonyos részei – ugyanabban a valóságrendszerben játszódik, ahol a halál utáni élmények történnek. (241.o.)

Igaz, hogy az egótok egy bizonyos szemszögből nézve gátként viselkedik, de ezt nem rosszindulatból teszi. Az egótok éppúgy a megismeréseteket, a kiteljesedéseteket segíti, mint a tudatotok többi megtestesülése, csak mivel az anyagra figyel, ezért elsősorban a fizikai valóságot szeretné megértetni veletek. (242.o.)

A halál általában a tudatotok figyelmén túl zajlik. Olyan, mint egy álom, csak sodródtok ide-oda. De a születés élesen, fájdalmasan tudatos: pontosan tisztában vagytok vele, hogy most fel kell adnotok jelenlegi létezéseteket, baráti kapcsolataitokat. Valójában a születésetek pillanatában haltok meg, mert elfelejtitek önmagatokat, elfelejtitek a tudatotokat, az egész nem-materiális létezéseteket. (252.o.)

Egy vallás szellemi értelme leginkább a vekker csörgéséhez hasonlítható. „Ébredj!” – harsogja az ébresztőóra, és ha akarod, ha nem, felver álmodból. Persze fel akarsz kelni, hiszen az este azért állítottad be, de az ébredés akkor is nehéz. S noha megteheted, hogy nem törődsz az ébresztővel, sőt lecsaphatod, összetörheted az órát, az öntudatlanságból azért kimozdulsz, és esélyt kapsz arra, hogy éld az életed. (278.o.)

Ha ti tudatos Létezők lennétek, ha átélnétek mindazt, amit az Élet ad, akkor ti Istenben élnétek. S ebben az esetben nem lenne szükség papokra. Minek kellene a közvetítő, amikor minden porcikátok, minden kis apró sejtetek, érzelmetek és gondolatotok az Istenben él? Abban a pillanatban a papság mint jól fizető intézmény megszűnne, abban a pillanatban az egyház mint hierarchikus rendszer – ahol az ego kiélheti a hatalomvágyát – értelmét vesztené. A szabad ember nem kíváncsi az egyházra, nem kíváncsi a demagógiára; a szabad embernek nem kell talmi, mert neki ott a valódi. A tudatos élőlénynek az van, ami Van és nem az, amit elhitetnek vele... (280.o.)

Ez az irodalmi tárgyú lap még nagyon rövid („csonk”). Segíts te is, hogy igazi gyűjtemény lehessen belőle!