Molière

francia drámaíró, rendező, színész (1622-1673)

Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière (Párizs, 1622. január 15. – Párizs, 1673. február 17.) francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője. A francia irodalom egyik legjelesebb és legfontosabb alakja.

Molière
Molière portréja
Molière portréja
Lásd még
Wikipedia-logo-v2.svg Szócikk a Wikipédiában
Wikisource-logo.svg Művek a Wikiforrásban
Művek a Cervantes Virtualon
Commons-logo.svg Médiaállományok a Wikimédia Commonsban
Gutenberg ico.png Művek a Project Gutenbergben

Tartuffe (1664) [1]Szerkesztés

  Bővebben: Tartuffe
  • Mind bolond az, aki szerelmes, mondhatom.

  • Az ember csak beszél, de nem mindig cselekszik,
Gyakran hosszú az út a szándéktól a tettig.

  • Túl őszinte vagyok? Ez a természetem:
Az van a nyelvemen, ami a szívemen.

A fösvény (1668)Szerkesztés

  • [...] akkor mutat igazi barátságot az ember a vendégei iránt, ha a tiszteletükre megterített asztal a nemes igénytelenséggel tündöklik, mert ahogy az ókori bölcs mondja, az ember azért eszik, hogy éljen, s nem azért él, hogy egyék.[2]
Fordította: Illyés Gyula
  • Akkor nincs mit mondanom. Meg kell hajolni az érv súlya alatt, nincs mese.
Fordította: Bognár Róbert
  • Ki hát a nagyobb bűnös, erre feleljen, az-e aki kölcsönképp is megszerzi a pénzt, ha szüksége van rá, vagy az, aki akkor is oroz, ha azt sem tudja, mihez kezdjen a lopott pénzzel?
Fordította: Illyés Gyula
  • Ne ítéljen meg irgalmatlanul, mások bűne után! Illessen bármi váddal, Élise, csak avval ne, hogy megfeledkezem róla, mivel tartozom önnek: ehhez túlontúl szeretem és szeretni is fogom mindhalálig.
Fordította: Bognár Róbert

  • ZABSZÁR
Nagyságos úr, jött valaki, nagyságos úrral szeretne beszélni.
HARPAGON
Mondd, nem érek rá, jöjjön máskor.
ZABSZÁR
Azt mondja, pénzt hozott.
HARPAGON
Engedelmet kérek, azonnal itt vagyok.
Fordította: Illyés Gyula

Egyéb idézeteiSzerkesztés

  • Filozófiatanár: [...] az emberi kifejezésmódnak mindössze két faját ismerjük: a prózát és a verset.
Jourdain úr: Csak a prózát és a verset?!
Filozófiatanár: Úgy van, uram. Mindaz, ami nem próza: vers. Mindaz, ami nem vers: próza.
Jourdain úr: Hát amikor csak úgy beszél az ember, az micsoda?
Filozófiatanár: Próza.
Jourdain úr: Hogyhogy? Mikor azt mondom: "Nicole, hé! Ide a papucsom, meg a hálósipkám!" - ez próza?
Filozófiatanár: Úgy van, uram.
Jourdain úr: Teringettét! Negyven esztendeje beszélek prózában, de azt se tudtam, mi az! [2]
Úrhatnám polgár (1670). Fordította: Mészöly Dezső
  • Késve növő fának édes a gyümölcse. Márványra nehezebb írni, mint homokra, de ott aztán meg is marad sokáig.
Képzelt beteg (1673)
  • A rögtönzés a szellemi képesség próbaköve.
Kényeskedők (1659)

Neki tulajdonított idézetekSzerkesztés

  • A tanult ostoba nagyobb ostoba, mint a tudatlan ostoba.
  • Az ész szavára fütyül a szerelem.

Idézetek rólaSzerkesztés

  • Ez a józanság jellemzi Molière "költészetét". Ami csak nagyon tág értelemben költészet, még ha versben szól is. Az ész hangja ez is, de már nem a heroikus észé. Inkább a "polgári" észé. Nemhiába tartják Molière-t a modern polgári irodalom ősének.[3]
Babits Mihály: Az európai irodalom története
  • [...] a klasszikus tragédiákat Franciaországon kívül már alig-alig játsszák, Molière azonban olyan élő, mintha kortársunk volna. [4]
Hegedüs Géza: Irodalmi arcképcsarnok

JegyzetekSzerkesztés

  1. Alternatív címén: Tartuffe, ou l'Imposteur.
    Fordította: Vas István
  2. 2,0 2,1 Fazekas Enciklopédia
  3. Babits Mihály (1979): Az Európai Irodalom története [Budapest]: Szépirodalomi Könyvkiadó. ISBN: 963-15-1414-5
  4. Géza Hegedüs: A magyar irodalom arcképcsarnoka. 1992. ISBN 963-7685-13-8

További információkSzerkesztés