Sátáni versek

Salman Rushdie 1988-ban megjelent regénye

A Sátáni versek Salman Rushdie regénye, mely 1989-ben jelent meg és részben Mohamed próféta élete inspirálta. Azonnal széleskörű tiltakozást váltott ki, mert a muszlim közösség istenkáromlásnak minősítette egyes részeit. India volt az első ország, amelyik betiltotta a könyvet.

A könyv 9 fejezetből áll, melyek közül egyik-másik további alfejezetekre bomlik, ezeket Rushdie, már nem nevezte el, egyszerű számokkal történik megkülönböztetésük. A szövegben számos Korán idézet szerepel és egy Defoe idézettel nyit.

A sátán így csavargóvá száműzve kóborol.
Sosem nyugszik, nem tudni, hol lakozik éppen;
mert bár neki angyali természetéből következően
birodalma van az égi vizeken és a levegőben is,
büntetésből... Ő maga egyetlen biztos helyet sem
birtokol, sehol sem vetheti meg a lábát. [1]

Az angyal, Gibreel

szerkesztés
  • Egy téli reggelen, úgy hajnal felé, éppen újév napján talán, két hús-vér, ivarérett élő férfiember zuhant alá nagy magasságból, a tiszta levegőégből. Nem volt rajtuk se ejtőernyő, se szárny, vagyis szabadon estek huszonkilencezer és két lábról pontosan a Csatorna vizei felé.

Bizony mondom, halnod kell, halnod kell, halnod kell, halnod, halnod, halnod kell – kántálta tovább a hold alabástrom színe alatt, míg nyers kiáltás nem robbant a sötét levegőbe.

– Az ördög fagyassza beléd a kornyikálást!

  • –Te gyerek! Túl jóképű vagy ahhoz, hogy egész életedben ebédes pikszisekkel a fejeden rohangáljál. Most szívódj fel, húzz el innen, csinálj magadból buzi moziszínészt. Nem hallod? Öt perce rúgtalak ki.
  • Az, hogy elvesztette a hitét, nem jelentette azt, hogy ne tudta volna rendesen elvégezni a munkáját, és a sonkaevő képek ellenére, amely eset első volt a nevéhez kapcsolódó botrányok sorában, újra szerződtették a filmesek.
  • Az a pillanat, mikor a nő felállt, olyan volt, mintha mindenki egyszerre ébredt volna fel, nyilvánvaló lett, világos, mint a nap, hogy Tavleen tényleg nem színészkedett, egész úton, egész idő alatt kézben tartotta a drótot, ami kioldja a köntöse alatti gránátokat és bár abban a pillanatban Buta és Dara rávetette magát, hogy ne, ő mégis meghúzta a zsinórt, és a falak leomlának.

Nem, nem halál, hanem születés.

  • –Tedd, amint parancsolva van!–mondja Abu Simbel, és utoljára hozzáteszi még:– Más választásod pedig nincsen.

Ellowen Deeowen

szerkesztés
  • – Mit képzelnek magukról? Mit keresnek itt?– kívánta tudni a Halál. – Ez magántulajdon. Ki is van írva, ott a tábla!
  • Egyikük lehelete jó szagúvá lett, míg a másiké ugyanolyan, ám ellentétes csoda folytán bűzössé vált. Mit vártak? akkora magasságból lezuhanni mellékhatások nélkül? Magasabb Rendű Erők érdeke volt, hogy megmenekültek. Mindkettejük számára nyilvánvalónak kellett lennie, világos, mint a nap, és az ilyen hatalmas Erők (magamról beszélek, persze) többnyire meglehetősen szeszélyes, zabolátlan, mondhatni öntörvényű, embertelen módon viseltetnek a bucskázó repülő testek iránt.
  • Itt vagyok a Nagymama házában. Nagy a szeme, széles a keze, foga hegyes.
  • Az álomsorozat is vele költözött; a látomások nála jobban ismerték a várost.
  • A száműzetés magasra dobott labda.
  • Aztán kitudódott, hogy pillangókat eszik, erre azonnal megváltozott a véleményük, és szentül hitték, hogy gonosz lélek szállta meg, és nem szabad vele közösülni, mert a démon olyan, mint a ragályos betegség: átszivárog belőle a férfiszeretőbe.
  • Körös-körül, gondolja féléberen, félálomban emberek hallják a hangokat, a hangok igézetének rabjai. Na de nem az ő hangját; sohasem ő szól, eredetiben. –Akkor kinek a szavai? Ki suttog a fülükbe? Ki ad nekik erőt, hogy hegyeket mozgassanak meg, órákat állítsanak meg, betegségeket ismerjenek fel?

Nem képes megérteni.

A látható, ám észrevétlen város

szerkesztés
  • Vagyok– fogadta végre el–, aki vagyok.

Vissza Jahiliába

szerkesztés
  • – Először apróságokat. Ha Mahound egy verset recitált, amelyben Istent mint mindent hallót, mindentudót írta le, azt írtam, hogy mindentudó, mindenek bölcse. És itt a disznóság. Mahound nem vette észre a változtatásokat.
  • Költők és kurvák közt nincsen semmi különbség.

Az angyal, Azraeel

szerkesztés
  • Becsukta a szemét, hátradőlt, a taxi ülésének támasztotta hátát, és választott, mégpedig a bal kéz felőli ösvényt.
  • Kék az ibolya és vörös a rózsa,

Mellettem szeretőd, pucéran az ágyba' .

Viszlát szopótök! Tárcsahang.

És az Arab-tenger vize kétfelé vált

szerkesztés
  • –És az a szándéka ezeknek a jó embereknek, hogy az Arab-tengerhez gyalogoljanak, amely szent meggyőződésük szerint kettényílik majd előttük.
  • A tömegnek pedig nem kellett ennél világosabb bíztatás, a csecsemő a halál fia lett. Addig dobálták rá a köveket,míg ki nem húnyt benne az élet.

A csodalámpa

szerkesztés
  • Valaki azt írta: a világ valóságos voltát a halál mutatja meg.

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Daniel Defoe késői 1726-os esszéje: The Political History of the Devil (Az ördög politikai története)

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikipédiában további információk találhatóak