„Alice Csodaországban” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
* Mit ér egy könyv – gondolta Alice – képek meg versek nélkül?
* Nahát – gondolta Alice – én, aki ekkorát zuhantam, ezután egyáltalán nem félek majd attól, hogy legurulok a lépcsőről. Majd mondogatják otthon: micsoda bátor egy kislány. Sőt, akkor se fogok megnyikkanni, ha leesem az ötödik emeletről. (Ami elég valószínű.)
----
Nézzük csak, tudom-e még azt, amit tanultam az iskolában. Szóval: négyszer öt az tizenkettő, négyszer hat az tizenhárom, és négyszer hét az ... jaj, még húszig se tudok számolni. De hagyjuk az egyszeregyet. Próbáljuk csak a földrajzot. Párizs fővárosa London, Rómáé meg Párizs, Róma pedig - nem, itt valami hiba lesz. Úgy látszik, mégiscsak Mabel lett belőlem. Megpróbálok fölmondani egy verset.
Alice szépen meghajolt, mint az iskolában, amikor verset mondott. Hangja azonban rekedten, idegenül csengett, s nem azok a szavak jöttek a nyelvére, amelyek szoktak.
::Ni, testét csinosítja épp
::a krokodilgyerek,
::sikálja arany pikkelyét,
::önt rá Nílus-vizet.
::Ni, szép karma hogy szétmered,
::be vígan somolyog!
::Száját tátja, és így rebeg:
::„Kis hal, isten hozott!”
----
==Külső hivatkozások==
| |||