„Jókai Mór” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Idézetei: Jókai is írt marhaságokat |
|||
2. sor:
'''Jókai Mór''' (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) regényíró.
==
* '''Az író vélekedése a magyar nyelv eredetéről:''' ▼
''„Én szegény atyámfiait meg nem tagadom, sőt ha a csalhatatlan tudományos világ egy népcsaládba soroz bennünket, a rokonságot is elvállalom, de azért határozottan állítom, hogy a magyar és a finnugor nyelvek között azonos eredet nincs és nem is volt soha.”'' (Acél József: Szittya görög eredetünk. Turán Printing, 1975. Első kiadás 1926. Budapest.) ▼
* Csak az érti ezt meg, aki Erdélyt ismeri; a négy vallás és négy nemzet hazáját, akik alatt még egy ötödik vallás és egy ötödik nemzet mozgatja a földet, mely számra nagyobb, mint együtt ama négy.
** ''Egy az Isten'' c. regényében mondja Zimándy Gábor 1848. márciusában
* Amíg nem kénytelen az ember vele, addig ne házasodjék meg. Nincs az az elítélt rab, nincs az az üldözött adós, akinek a sorsa alábbvalóbb legyen egy feleséges embernél. Az asszony csupa gyöngédség és szeretet, amíg férjhez nem megy; azontúl csupa szeszély és rigolya. Az ember, aki megházasodik, megszűnik ember lenni; lesz kutya, akit szidnak; szamár, akit megnyergelnek; papagáj, akinek fecsegni kell és selyembogár, akiből fonalat húznak. A legjobb asszony is olyan, mint a harmadnapos hideglelés: az ember akkor érzi magát jól, amikor elhagyja.
*A hazugság a gyöngék fegyvere.▼
▲*A hazugság a gyöngék fegyvere
*A munkás lelkének egyik acélozója az, ha azt látja, hogy munkaadója is ott izzad vele
*Az időt nem az évek számítják, hanem amit szenvedünk alattuk
* Egyik átka a semmivé lett nagyságoknak azt látni, hogy a kicsiny emberek megmaradtak akkorának, amekorrák voltak.▼
▲* Egyik átka a semmivé lett nagyságoknak azt látni, hogy a kicsiny emberek megmaradtak akkorának, amekorrák voltak
▲
:''(<u>Forrás</u>: Acél József: Szittya görög eredetünk. Turán Printing, 1975. Első kiadás 1926. Budapest.)''
==Külső hivatkozások==
| |||