„Lukács György” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A származása egy csöppet sem témája a Wikidézetnek. Írt ő ezt-azt ahhoz, hogy tőle is kell idézni, nem csak egy bírálatot róla |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
==Róla írták==
*A proletárdiktatúra egyik legbizarabb alakja volt Lukács György közoktatásügyi népbiztos, egy zsidó származású milliomos bankigazgatónak 35 éves fia, aki eddig apja vagyonából élt. Kétségkívül művelt ember volt, és a kommunista elvekért őszintén rajongott. Irodalmi és esztétikai téren a külföldön is, kivált Németországban, sikereket ért el. Több ízben [[Thomas Mann]] is dícsérőleg emlékezett meg munkáiról. De azokhoz tartozott, akik az önálló gondolkozásnak, amelyre képtelenek, legalább illuzióját azzal akarják kelteni magukban és másokban, hogy valamilyen, saját környezetük számára újszerű, extravagáns elmélet híveivé szegődnek, amelyet természetesen készen vesznek át valakitől.
:''Gratz Gusztáv: A forradalmak kora. Magyarország története 1918–1920. Budapest, 1935., 1992.
*Nagyon helyes és konzekvens lépés volt a párt részéről, hogy elítélte a huszadik század legkiválóbb marxista esztétáját, a magyar Lukács Györgyöt; annak a lelkesedésnek, amellyel a népi demokráciák marxistái Lukács műveit olvasták, mélyebb és rejtett okai voltak: a filozófiai újjászületés, az új, a Szovjetunió irodalmától eltérő irodalom előhírnökét látták benne. A szocialista realizmus iránti ellenszenve, amely kiérezhető írásaiból, megfelelt annak a várakozásnak, amely a II. világháborút követő néhány évre jellemző volt: sokan azt remélték, hogy [[Karl Marx|Marx]] és [[Friedrich Engels|Engels]] filozófiája a népi demokráciákban a Szovjetunióban ismeretlen, új vágányon fut majd tovább. Lukács ennek a reményének adott kifejezést műveiben, s ezért hivatalosan meg kellett bélyegezni.
:''[[Czesław Miłosz]]: A rabul ejtett értelem. Budapest, 1992. 296–297. ISBN 963 07 5373 1''
==Idézetek==
| |||