Étel-ital

Mottó

S mind, amiket e szép sziget
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.

Arany János: A walesi bárdok

Senki sem halhatatlan, amíg nem neveztek el róla ételt.

Igor Sztravinszkij

Idézetek az ételekről, italokról

Hogy mi a magyar ételek ízletességének titka? Végy egy konyhát, amelynek ükapja kaukázusi, dédapja olasz, nagyapja török, sógora osztrák, nagybátyja francia. Keress ehhez egy népet, amelynek jó ínye, fejlett ízlése, és emellett érzéke, kedve van a főzéshez.

Gundel Károly

Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy. (Dis-moi ce que tu manges, je te dirai ce que tu es.) Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826)
Isten teremtette az embereket, az ördög a szakácsokat. – Helmut Wandmaker

Nincs nehezebb, mint a konyhai nyelv egy-egy szavának lefordítása! Nem minden minestra „zöldségleves”; talán az „egytálétel” még jobb kifejezés is volna, ám ennek meg oly elkedvetlenítő a mellékíze, oly ínséges időket idéz . . . {Egytálétel, németül Eintopf. A harmincas évek hitleri Németországában például minden hónap első vasárnapján minden családban Eintopf-ot kellett ebédelni, és az ekképp megtakarított pénzt a Téli Segélynek adományozni. Lénárd Sándor: A római konyha

A cukor egy fehér anyag, ami a kávénak rossz ízt ad, ha elfelejtik beletenni.

Garaczi László

Csattogj fogam most! Had töltöm kedvemet!

S te jó gyomor, válaszd a nedveket!

Kitünő kedvem van, angyal lakik ma nálam.

Lám, a levesbe is belecsorog nyálam!

Remeg a töltelék, villám alátolom,

Szemem is kidülled, ahogy lapátolom.

Leesett a földre? Oda se neki!

Onnan is megeszem, most gyere ki!

Most még egy kicsi bort, legyen, amit szíjjak!

Hasam kerületén megoldom a szíjat,

Alul-felül hangzik vidám böfögésem,

S órákig elülök árnyékban a széken.

Karinthy Frigyes: Berda József

Marhapörkölt

Varró Dániel: Marhapörkölt a sziklakertben
(2000. április 21.)
Kedves Naplóm! Tavasz lett, vagy mi van?
Elveszett hitem szinte visszanyertem.
Ifjúkorom szerelmével vigan
marhapörköltözünk a sziklakertben.
Feltörni készül keblemből a sóhaj:
míg fölöttem elszálltak itt az évek,
de jó nő lett belőle meg! De ó jaj,
szíve egy német agronómusé lett.
Brazíliába hívja most a mókus
nyaralni, persze ez csupán előleg.
Ó, bárcsak volnék német agronómus!
Vinném Brazilba én is ám a nőmet.
De nem vagyok, csak egy szegény poéta,
akit az élet régesrég kihörpölt,
el van lobbanva lánglelkem mióta!
s csak hűlök egyre, mint a marhapörkölt.

Forrás

Bordalok

Anakreoni bordal

Nosza, hozd, fiú, a kancsót

kiiszom majd egyhuzamban.

De a tíz pohárnyi vízhez

ne vegyél csak öt pohár bort:

hogy a mámor el ne csapjon,

íme, csínján iddogálok.

(ford.: Franyó Zoltán)

Gyúl a lélek mécse, csak

bor töltse, hevítse,

nektár kell, hogy a szivet

egekig röpítse,

édesebb énnekem a

korcsma-kripta kincse,

mint amit vízzel kever

az érseki pince.

Carmina burana: Gyónás (Estuans intrinsecus), 13. vers

Ha te is, valódi jó bor,

Szikrádzol a pohárba,

Te is, kacsongató szem,

Szikrádzol a szemembe!

Csuda-é, ha néha szivem

Miattatok kilobban,

Jó bor s kacsongató szem!

Fazekas Mihály: Jó bor, szép szem

Ha szíhatok borocskát,

A gondjaim csucsúlnak.

Ki boldogabb halandó,

Mint aki nem sohajtoz?

Ki boldogabb magamnál?

Héj, vízivók! be sűrű

Pocsolyába foly világtok!

Csokonai Vitéz Mihály: A búkergető – részlet

Igyunk derűre,

Igyunk borúra,

Ugy is hol kedvre,

Ugy is hol búra

Fordúl az élet.

Kedved a jó bor

Jobban éleszti,

Búdat a jó bor

Messze széleszti,

S elmúlat véled.

Kölcsey Ferenc: Bordal

Ha férfi lelkedet

Egy hölgyre föltevéd,

S az üdvösségedet

Könnyelműn tépi szét;

Hazug szemében hord mosolyt

És átkozott könyűt,

S míg az szivedbe vágyat olt,

Ez égő sebet üt;

Gondold meg és igyál:

Örökké a világ sem áll;

Eloszlik, mint a buborék,

S marad, mint volt, a puszta lég.

Vörösmarty Mihály: Bordal "Czilley s a Hunyadiak" szomorújátékból – részlet

Le a tenger fenekére

Merül a halász,

Lent a tenger fenekében

Gyöngyöket halász.

Nékem a boros pohárnak

Öble tengerem,

S gyöngy ha van tán dalaimban,

Az csak ott terem.

Petőfi Sándor: Víz és bor – részlet

Ugy-e pajtás!

Ugy-e pajtás mulatunk ma,

Pár litert a holnapunkra!

Üsse kő, a bor ha drága -

Diák mulat itt magába!

Igyunk azért, igyunk pajtás,

Itt a kancsó - egy jó hajtás!

Volna nékem bánatom is,

Csitítgatom, altatom is.

Nincs rendbe a szíve tája -

Legény felejt itt bújába.

Igyunk azért, igyunk pajtás,

Itt a kancsó - egy jó hajtás!

Ne gondoljunk bánatunkra,

Azért jöttünk, vigadjunk ma!

Hej! az a lány, az se bánja

Ki iszik itt bánatába.

Igyunk azért, igyunk pajtás,

Itt a kancsó - egy jó hajtás!

Korcsmárosné! szóljon szép szót,

Hadd feledjem, ami rég volt!

Nincs anyám, ki szedjen ráncba -

Árva búsul itt magába.

Csak még egyet igyunk pajtás!

Üres kancsó - csak sóhajtás.

József Attila, 1922.

József Attila: Hymnus a borhoz
Bor, te dús örömelixír, Bor, te táltos rőt pogány, Csók az Élet ajakán, Kedvesemnek várva vitt hír. Vérem forrjon véled össze, Bor, te férfikor teje, Mindeneknek elseje, Torkom érced hadd fürössze.		Bor, te ünnep ékes gyolcsa, Május hímes köntöse, Víg tüzek víg kürtöse, Őserők tüz-istenkorcsa. Bor, ma téged megrabollak, Mellem érted döng s tüzel, Bor, téged vasárnapollak. Bor, ó égjünk, égjünk együtt el!
1922.

Külső hivatkozás

Bordal - Válogatás a világirodalom bordal remekeiből